Körmendy József: A magyarországi egyházmegyék javadalmainak annátái 1421–1536 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 21. Budapest, 1990)

Bevezetés. A magyarországi egyházmegyék javadalmainak annátái 1421-1536

BEVEZETÉS A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZMEGYÉK JAVADALMAINAK ANNÁTÁI 1421-1536 E forráskiadvány az Archivio Segreto Vaticano (ASV) Annatae-sorozatának a magyarországi egyházmegyékre vonatkozó és az 1421-1536 közötti évekből való adatait tartalmazza. Ez az iratsorozat része a pápaság pénzügyeit intéző Camera ApostoUca munkája során keletkezett levéltári fondnak. 1 A Camera Apostolica a Curia Romana anyagi ügyekért felelős hivatala, amely­nek bevétele a különböző adókból és a Cancellaria Apostolica által kiállított ok­levelekért (bullae) járó illetékekből adódott. A bevételek kezelésének fejlődésével alakult ki hivatali szervezete. A Camera Apostolica tevékenységét a bíboros ca­merarius irányította. A levelezés, a szerződéskötések, a számadások ellenőrzése a clerici camerae hatáskörébe tartozott. A vitás kérdések eldöntésére külön bírói hi­vatala, a Cancelláriából átadott adományozó bullák képviseletére pedig megbízott ügyvivő személyzete (procuratores) volt. A pénzforgalom gyakorlati bonyolítása általában az itáliai bankházak útján tőrtént, amelyeknek megbízottai (mercatores curiae) a Római Kúriában működtek. A Camera Apostolica pénztárának kezelő­je, a thesaurarius a camerariusnak tartozott felelősséggel. Az írásbeli tevékenységet külön hivatalnokok (notarii, scriptores) végezték. 2 A Camera Apostolica hatáskörébe tartozott a pápáktól adományozott főpapi ki­nevezésekért és a kisebb egyházi javadalmakért járó fizetési kötelezettség, az illeték kezelése. A főpapi kinevezések a pápa és az illetékes konzisztóriumban résztvevő bíborosok döntésétől függtek; ezeket konzisztoriális javadalmaknak (beneficia con­sistorialia) nevezzük; a kinevezéskor esedékes illetékre vonatkozó feljegyzéseket a hivatal Servitia (ma: Obligationes) elnevezésű irat sorozatában vezették. Az Annatae köteteibe viszont az olyan kisebb javadalmak után fizetendő ille­téket jegyezték be, amelynek adományozásához nem volt szükség a konzisztórium jóváhagyására (beneficia non consistorialia), az adományozás azonban a pápa jó­váhagyásának volt fenntartva (reservatio). Ilyen javadalmak voltak a prépostsá­gok (praepositurae), a főesperességek (archidiaconatus), a káptalani méltóságok 1 Az Annatae-sorozat levéltári leírása: ASV, Camera Apostolica, Annatae 1421-1797, 1­136. vol.; mutatója: Indice 1043/I-III. (compilato 1951). — Irodalom: Fink, Karl August: Das Vatikanische Archiv. Einführung in die Bestände und ihre Forschung. Rom 1951 2 , 55; Pásztor, Lajos: Archivio Segreto Vaticano. Estratto da Guida delle fonti per la storia dell'America Latina negli archivi della Santa Sede e negli Archivi ecclesiastici d'Italia. Cittá del Vaticano 1970, 40-41. (Collectanea Archivi Vaticani 2.); Erszegi Géza: A Curia Romana középkori levéltárai, Levéltári Szemle 28 (1978), 330. 2 Handbuch der Kirchengeschichte. Hrsg. von Hubert Jedin. III/2. Die mittelalterliche Kir­che. Zweiter Halbband: Vom kirchlichen Hochmittelalter bis zum Vorabend der Reformation. Freiburg-Basel-Wien 1968, 336-337, 419-420. — Fink op. cit. 45-48.

Next

/
Oldalképek
Tartalom