Francisci Döry: Decreta Regni Hungariae : Gesetze und Verordnungen Ungarns 1458–1490 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 19. Budapest, 1989)

A dekrétum fogalma és társadalmi szerepe Mátyás korában

példák is. A hamis pénzverők hűtlenség bűnében való elmarasztalásáról először az 1444-i dekrétum rendelkezik, majd megismétli ezt a rendelkezést az 1446-i. 1462-ben mint antiqua lex et consuetudo kerül újra törvénybe, és a továbbiakban (1463) így is hivatkoznak rá. Egyháziaknak világiakkal szembeni panaszának elbírálását a XV. század folyamán több törvényben is azonos módon szabályozták (1439, 1447, legutoljára 1458), mégis gyakran előfordult, hogy a „szent királyok végzeményére" és az „ország szokására" hivatkoztak, amikor a törvény rendelkezése értelmében jártak el (1466, 1473).

58 A szokásjognak szentesítő erőt tulajdonító közfelfogás nyilvánul meg abban is, hogy az újonnan hozott törvényeket — annak ellenére, hogy a dekrétum, mint az uralkodó rendelkezése az ő életében mindenképpen kötelező volt — igyekeztek még az uralkodó életében az ország régi szokásaként feltüntetni. így az 1458-ban bevezetett rövid idézést az 1462-i törvényben (I. tc.) már az ország régi szokásaként emlegetik, függetlenül attól, hogy 1464-ben eltörlik, majd a következő évek során újra bevezetik, ismételten az ország régi szokásának rangjára emelik (1478:VIII. tc.), hogy 1486-ban megszüntessék. Ugyanezt a közfelfogást példázza igen gyakran a dekrétum és a consuetudo et lex egymás melletti idézése. Ezzel a dekrétumban foglaltak és a szokásjog által előírtak azonosságát hangsúlyozták, a dekrétumot a szokásjog erejével megtámogatva. 1462. szeptember 30-án pl. Mátyás iuxta antiquam et approbatam eiusdem regni nostri consuetudinem ac contenta ... decretorum ítél egy olyan ügyben, amelyre vonatkozóan az 1458-i és 1462-i törvényei tartalmaznak szankciókat.

59 Az 1481. július 5-i dekrétum (XII. tc.) szerint a tizedet secundum decretum et consuetudinem szedjék. 1482. június 28-án Mátyás, mivel az idézés non iuxta legem seu consuetudinem ac decretum regni nostri exinde editum történt, a perben hozott ítéletet érvénytelennek mondja ki.

60 A Somogyvári Formuláskönyvben fennmaradt glossza a decretum és a lex rangkülönbségét azzal indokolja, hogy a dekrétum nemigen jut az emberek tudomására, nem ismeréséért tehát nem sújthatok bírsággal. A felperes ügyének elbírálásánál válogathatott a különböző jogforrások között {lex, helyi szokás, királyi dekrétum, vagy általában az igazság, ius), bár a dekrétumot mint az uralkodó rendelkezését, ha hivatkoztak rá, a ius kivételével minden más jogforrást félretéve, az uralkodónak kijáró kötelező engedelmesség folytán, alkalmazni kellett.

61 Bizonyos esetekben azonban, mint 1476. szeptember 8-án is, a törvényes rendelkezés helyett „az ország szokása" volt az irányadó az ítélet meghozatalában.

62 Mátyás jelenléti bíróságának ekkor több férfit asszony elleni hatalmaskodásért főbenjáró 58 Magyar Országos Levéltár, Dl 97299, Cod. Bánffyllp. 154. 59 Magyar Országos Levéltár, Dl 15772. 60 Uo. Dl 18688. 61 DRH1301-1457p. 56. 62 Magyar Országos Levéltár, Dl 17863.