Francisci Döry: Decreta Regni Hungariae : Gesetze und Verordnungen Ungarns 1458–1490 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 19. Budapest, 1989)
A dekrétum fogalma és társadalmi szerepe Mátyás korában
mindig az újonnan hozott törvénynek volt, amire egyébként következtethetünk a törvényre való hivatkozásokból is. Báthori országbíró pl. 1479. október 5-én az 1475-i törvény szerinti eljárást iuxta statuta decreti ... novissime hic Bude ... editi et stabiliti rendeli el. Az 1475-i törvénynek ez a rendelkezése egyébként jó példa annak illusztrálására is, hogyan alkalmazták a törvényt a gyakorlatban. Miként az előbbi példa is mutatja, korszakunkban nem számolhatunk a törvények szó szerinti alkalmazásával. Attól függően, milyen erők kívánták megvalósítását, milyen erők működtek közre érvényesítésében, változott, módosult maga a törvény is. így pl. az 1458. június 8-i dekrétum egyes cikkelyei a végrehajtás során nem csekély mértékben módosultak. A törvény, mint ismeretes, a hatalmaskodás elleni harcot a különös jelenlét hatáskörébe utalta. A bíróság vezetése az ítélőmester kezébe került volna, akinek a rövid idézéssel indult perekben az országgyűlés által választott hat nemessel (proceres) kellett igazságot szolgáltatnia. A hat nemest meg is választották, de Mátyás királynak az egyik nemes ülnökhöz, Tordai András mesterhez intézett leveléből tudjuk (1458. augusztus 8.) 41 , hogy a nemes ülnökökpenes iudices ordinarios regni nostri deputati sunt. Ugyanakkor a gyorsabb új módszert, a rövid idézést a másik jelenléti bíróságra is kiterjesztették, nem beszélve arról, hogy Mátyás király ítélőmester helyett locumtenenst állított e bíróság élére. A kiterjesztő értelmezés a király jogtudó tanácsosainak és a hatalma megszilárdításán dolgozó nemesi jogászok műve volt. 42 Igaz, a különös jelenlét tanácsában sem csak a köznemesi ülnökök működtek közre, hanem helyet kaptak benne a prelátusok és bárók is. 43 A rövid idézést a törvény 1464-ben megszüntette, majd fokozatosan újra visszaállították, mígnem az 1486-i dekrétum ismét eltörölte. A kúrián azonban sajátos módon értelmezték ezt a törvényt. 1488. február 7-én Báthori országbíró egy zálogváltó pert Szent György nyolcadára halasztott, mivel iuxta vim et formám generalis novi decreti superinde editi talismodi cause extra terminos octavarum adiudicari minimé solent. Ebből nyilvánvaló, hogy csak egyes ügyekre értették a nyolcadokon kívüli elintézés tilalmát. 44 Az 1467-i tavaszi országgyűlésen kiadott törvény végrehajtására az országgyűlés külön executores is választott. Bár működésükről nem adnak hírt a források, az azonban bizonyos — Mátyásnak a megyékhez intézett végrehajtási utasításából (1467. április 1.) derül ki —, hogy a tributumfisci regalist nem a törvényben előírt módon szedték. A király ugyanis super singulis quinque portis non plus, nisi unus florenus szedését rendeli el, holott a törvény a fizetendő összeget a portákon élő családok számától is függővé Magyar Országos Levéltár, Dl 28265. Bónis: Jogtudó értelmiségp. 252. Kubinyi: Királyi tanács p. 70. Bónis: Jogtudó értelmiség p. 265.
