Francisci Döry: Decreta Regni Hungariae : Gesetze und Verordnungen Ungarns 1458–1490 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 19. Budapest, 1989)

A dekrétum fogalma és társadalmi szerepe Mátyás korában

A DEKRÉTUM FOGALMA ÉS TÁRSADALMI SZEREPE MÁTYÁS KORÁBAN* A két Kovachichnak a dekrétumról adott meghatározása — király és országgyűlés egyetértő akaratnyilvánítása — Mátyás korára is helytállónak látszik.

1 Dekrétumait Mátyás az országgyűlés közreműködésével alkotta, ami a rendi állam struktúrájának megszilárdulásával hozható összefüggésbe. Emberöltőnyi uralkodása alatt jelenlegi tudásunk szerint — a királyválasztó országgyűlést nem számítva — közel 20 országgyűlést tartott. Ha ehhez még hozzászámítjuk azokat is, amelyekről csak az országgyűlési meghívó vagy szűkszavú utalás alapján van tudomásunk,

2 amelyekről tehát bizton nem állíthatjuk, hogy megtartásukra sor került, illetve, hogy országgyűlések voltak-e valójában, ez a szám csaknem 30-ra emelkedik. A fennmaradt dekrétumok száma azonban mindössze ennek a fele, ami nemcsak azzal magyarázható, hogy forrásaink az idők folyamán megfogyatkoztak, hanem azzal is, hogy nem minden országgyűlésen alkottak dekrétumot, így az adó megajánlásának, még ha az országgyűlésen történt is, nem mindig volt nyoma a dekrétumban, és Mátyás uralkodásának utolsó évtizedében, amikor a rendek már belefáradtak, hogy az adó fejében * Megjelent némileg módosított szöveggel a Történelmi Szemlében 29 (1986) pp. 197—218. 1 DRH1301-1457p. 46. 2 Jelen tudásunk alapján nem tudjuk eldönteni, hogy az 1470 elején tartott budai gyűlés, ahol a főpapok és főurak egyforintos adót szavaztak meg, királyi tanácsi ülés vagy országgyűlés volt-e. (Scriptores rer. Siles. XIII 15). 1473. november 19-i meghívójában Mátyás december 8-ra hirdetett országgyűlést (M. G. Kovachich: Suppl. IIp. 227). Elképzelhető, hogy 1477 nyarán is lehetett egy országgyűlés, mivel egy 1477. július 1-i levél szerint: nunc est hora homines electos dirigere (Magyar Országos Levéltár, Dl 260497), 1484-ben pedig Kassa városához intézett mandátumában utal arra, hogy szeptember 29. körül országgyűlést szándékszik összehívni (M. G. Kovachich: Suppl. II p. 253). Egyik esetben sincs azonban tudomásunk az országgyűlés megtartásáról. 1488. augusztus 7-én Várdai Mátyás boszniai választott püspök számol be arról, hogy propter negotia regni ... totum convenerat, és Bodó Gáspár accusatus fűit per omnes electos comitatus prelatis et baronibus in eo, hogy egyesekkel titkon az adó fizetéséről tárgyalt (Cod. Zichy XII p. 328). Feltehetően nem ugyanarról az országgyűlésről lehetett itt szó — ha egyáltalán országgyűlésről beszélhetünk —, mint amelyről jó két hónappal később ugyancsak Várdai Mátyás számol be. 1489. június 1-én Mátyás Pozsony városát arról értesíti, hogy Universum regnum et regnicole nostre ... dupplicem iam contributionem nobis prestiterunt (Teleki: Hunyadiak XII p. 450).