Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)
A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG
doktori címet. 412 A legmagasabb képesítés birtokában gyorsan haladt előre pályáján. János király titkáraként az erdélyi káptalanban kanonokságot, majd főesperességet, prépostságot, végül püspöki helynökséget szerzett magának. Mivel Statileo halála (1542) után az erdélyi rendek a püspöki széket nem engedték betölteni, hogy annak jövedelméből létrehozhassák Izabella királyné és fia gyulafehérvári udvarát, 1544-től fogva Székely Ferenc lett vikáriusként az erdélyi katolikus egyház tényleges feje. Ebben a minőségében minden eszközzel igyekezett a reformáció terjedését fékezni, a papok nősülését megakadályozni. A hitújítás kérdésében azonos nézeteket vallott Fráter Györggyel, de kíméletlenebb eszközöket alkalmazott annál az újítók ellen. Kettőjük őszinte barátsága azonban inkább azon alapult, hogy Meggyesi Székely Ferenc hűségesen támogatta Fráter György politikai vállalkozásait. Már János király életében járt követségben a római pápánál, majd György barát helytartósága idején fontos diplomáciai tárgyalásokat folytatott a török szultán konstantinápolyi (1545) és Ferdinánd király prágai udvarában (1547). Fráter György bizalma neki juttatta a váradi káptalan prépostságát és még nyolc különböző egyéb javadalmat a váradi és az erdélyi egyházmegyében. Miután György barát Erdélyt Ferdinánd kezére játszotta, 1551 nyarán pártfogoltjai, Székely Ferencet akarta kineveztetni erdélyi püspöknek, hivatkozva különleges műveltségére és egyházához való szilárd ragaszkodására. 413 A Barát meggyilkolása után azonban a bécsi udvar 1553 májusában a maga emberével, Bornemisza Pállal, töltötte be újra Erdély püspöki székét. Székely kénytelen volt beérni a török pusztítások következtében puszta címnél alig többet jelentő csanádi püspökséggel. Feltehető, hogy ezzel egyidejűleg kapta fájdalomdíjként és jövedelemkiegészítésként Kolozsmonostort, amely Castaldo Erdélyből távozása (1553 márciusa) óta megint gazdátlanná vált 414 Mindez azt mutatja, hogy Fráter György halála után Székely politikai helyzete is megingott. Minthogy Erdélyben évek óta ő volt a katolikus ellenállás lelke és feje, az új hit követőinek ellenszenve érthető módon elsősorban Székely ellen fordult. Ezért is kényszerült néhány nappal halála előtt lemondani váradi prépostságáról, a változott körülményekre való hivatkozással. 415 Ferdinánd királytól visszatértekor 1553 legutolsó napjaiban Kolozsmonostoron, egyesek szerint saját szolgái, mások szerint eretnek összeesküvők, éjszakai álmában párnával megfojtották. Holttestét az apátsági templom főoltára elé temették. 416 Meggyesi Székely Ferenc Kolozsmonostoron is bizonyosan a régi állapotokat igyekezett fenntartani. Ezek azonban Fráter György meggyilkolása óta már tart412 Az alábbi adatok megtalálhatók: JUHÁSZ KÁLMÁN: Két kolozsmonostori püspökapát a XVI. században. = EM 38/1933. 424—432. — Ugyanez németül: Siebenbürgische Vierteljahrsschrift 57/1934. 21—31. — KLEIN, KARL KURT: Der Humanist und Reformátor Johannes Honter. Hermannstadt 1935. 209—218. — TONK: Közjegyzőség 229. 413 EgyhtEml V. 531—532, 559—560. — TTár 1905. 333. 414 BARABÁS SAMU: Erdély történetére vonatkozó regesták, 1551—1553. = TTár 1892. 483, 653, 656, 671, 674—678. 415 KmJkv 5263. sz. 416 SZEREDAI: Notitia 153.
