Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)
A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG
hatatlanok voltak. Kolozsmonostor apátsága ekkor már csak árnyéka volt egykori önmagának. Végzete feltartóztathatatlanul haladt a beteljesülés felé, és ezen az erélyes új apát erőfeszítései sem változtathattak. A tényleges politikai hatalmat gyakorló Fráter György helytartó itteni hosszú birtoklása alatt veszedelmesen elmosódott Kolozsmonostor egyházi jellege. A kortársak öntudatlanul is csupán királyi birtokot láttak benne, ahol a Baráttal együtt Izabella királyné világias udvartartása is székelhetett, ha éppen Erdélynek ebben a részében tartózkodott. 417 Fráter György meggyilkoltatása után Castaldo természetszerűen jutott arra a döntésre, hogy a monostort megerősíti, és innen tartja féken Kolozsvárnak a reformáció mellett nyíltan kiálló és a Habsburg-uralommal elégedetlenkedő lakóit. Miután Nyári Lőrinc Kolozsmonostort meglepetésszerűen Ferdinánd király részére foglalta, Castaldo már 1552. január 5-én kérte az uralkodót, hogy az apátságot ne adományozza el újból, mert a birtokok évi 4000 Ft jövedelméből erőddé építi ki a monostort, ágyúkkal szereli fel, hogy így megtörhesse a kolozsváriak ellenkezését. 418 Ferdinánd ehhez a tervhez már egy hónap múlva beleegyezését adta, de figyelmeztette Castaldót, hogy az erődítéseket csak az apátság javaiból fedezheti, mert ő nem járulhat hozzá a költségekhez. 419 Az erődítési munkálatok februárban csakugyan elkezdődtek, és nyárig annyira előrehaladtak, hogy a császári generális itt rendezhette be főhadiszállását. 420 Az építkezések azonban a jövedelmet szinte teljes egészében felemésztették. Úgy látszik, hogy az apátsági birtokok közül egyedül Románnádast hagyták meg a konvent szükségeire. A viszonyokra nagyon jellemző, hogy Zilahi Ferenc officiális és társa, Pesti Imre, 1553 márciusában ezt is maguknak akarták megszerezni Castaldótól. 421 Meggyesi Székely Ferenc kinevezése kommendátor apátnak 1553 tavaszán egyszerre célozta a Habsburgok megrendült erdélyi uralmának támogatását, valamint az apátság anyagi és szellemi felbomlásának megállítását, egyebek mellett a reformáció kolozsvári terjedésének megfékezése érdekében. A püspök apát gyilkosai ezt a kísérletet hiúsították meg tettükkel 1553 végén. Az apát meggyilkolása Erdély-szerte ráterelte a figyelmet a Kolozsmonostor körül uralkodó állapotokra. Minthogy Castaldo idején megcsappant a szerzetesek száma, a reformáció terjedésével pedig elapadt az utánpótlás, felmerült az a veszély, hogy zavar támad az oklevelek kiállítása körül. Ez vezette a hiteleshely működésében érdekelt erdélyi rendeket arra, hogy az 1554. január 25-én Marosvásárhelyt tartott országgyűlésen Kolozsmonostor felől is határozatokat hozzanak. Kimondották, hogy az apát szabadon vehet fel papokat a konventbe, de azok tisztes hírűek és tanult személyek legyenek, hogy pontosan tudják végezni a 417 EOE I. 256. 418 BARABÁS: i. m. = TTár 1891. 440—442, 448, 641. 419 BARABÁS: i. m. = TTár 1891. 645, 648. 420 BARABÁS: i. m. = TTár 1891. 648; 1892. 153, 156—157, 267—269, 668. 421 BARABÁS: i. m. = TTár 1892. 680. — Staatsarchiv, Wien, Hung. Fasc. 70. Ezt az adatot Ritoókné Szalay Ágnesnek köszönöm.
