Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)
A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG
Ottó apát és István deák esete megrendítette a társadalom bizalmát a kolozsmonostori konvent iránt. Ezt jelzi, hogy még ezután is vagy két évtizeden át gyér maradt az itten kiállított oklevelek száma. Pedig az 1383/84 fordulóján Ottó helyére lépő László apát élvezte Mária királynő bizalmát, minthogy előzőleg udvari környezetéhez tartozó pap lehetett. Kérésére Mária királynő már 1384. február 14-én megerősítette az apátság bíráskodási kiváltságait és Kolozsvártól való függetlenségét, május 20-án pedig engedélyezte új közhitelű pecsétnyomó készíttetését a konvent számára, és ezzel lehetővé tette a hiteleshelyi tevékenység folytatását. 116 Úgy látszik, László fráter apátként sem távozott el a királyi udvarból. Kolozsmonostori tényleges jelenlétéről, a beiktatás utáni időből, egyetlen adat sem szól. 1385. március 2-án is a királynő kíséretének tagjaként járt Pozsegaváron. 117 Ez az utolsó híradásunk felőle. Állítólag rövidesen elhunyt. Legalábbis 1385. augusztus 19-én már utódja intézkedett az apátság pereiben. 118 Az utódlás gyors és zökkenőmentes megoldása valószínűsíti, hogy a Lászlót követő Pál apát is a királyi kápolna papjai közül kerülhetett Kolozsmonostorra. Itteni hosszú működését kitöltötték az apátság birtokai visszaszerzésére indított perek. Feltételezhető, hogy e pereket Pál apát idején is megkísérelték oklevelek hamisításával befolyásolni. 119 Bényét és Tiburctelkét a bíróság visszaítélte ugyan neki, de Kajántóért, Teremiért, Apáti-Abafájáért újrakezdődtek a pereskedések, és az erdélyi püspökkel is kiújultak az ellentétek. 120 Ez utóbbi ügyben Pál apát 1397-ben egyenesen a pápai kúriába fellebbezett és oda idéztette az erdélyi püspököt. 121 Pereiben számíthatott az uralkodó támogatására. Zsigmond király ugyanis 1393-ban megerősítette a magyar bencés rend kiváltságait, és főkegyúrként különböző intézkedéseket hozott a monostorok belső rendjének megjobbítására. Előírta, hogy a rendi káptalanok alkalmával az apátok válasszanak maguk közül négy elnököt, akik a vizitátorokkal együtt a helyszínen ellenőrizzék a rendházak belső fegyelmét, az észlelt hibák kijavítására, a hanyag apátok elmozdítására és új apát választására tegyenek javaslatot a káptalannak. Mivel Zsigmond szerint a monostorok romlása és a fegyelem megbomlása elsősorban annak következménye, hogy a kegyurak világi papokat, más rendekhez tartozó szerzeteseket vagy egyenesen világi személyeket neveznek ki apátoknak, elrendeli, hogy a jövőben csak a bencés rend tagjai lehetnek apátok. 122 Már ez a ren116 Ub II. 589. — KmLt 60. sz. (DF 275198.) — KmJkv 24. sz. 117 GELCHICH JÓZSEF—THALLÓCZY LAJOS: Ragusa és Magyarország összeköttetéseinek oklevéltára. Budapest 1887. 99. 118 PannRendt XII/B. 75. — KmLt 61. sz. (DF 275199.) 119 JAKÓ: Hamis oklevelek 117, 132, 137. 120 KmLt 61—62., 64—68., 70—72., 74. sz. (DF 275178, 275199, 275201—275203, 275205—275207.) — ZsOkl I. 3107. sz. 121 ZsOkl I. 4674. sz. 122 PannRendt II. 586—587. — FRAKNÓI: Oklevéltár 6—8.
