Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)
A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG
delkezés is jelzi a Zsigmond király egyházpolitikájában fokozatosan bekövetkező változásokat. 123 Pál apát minden jel szerint az esztergomi egyházmegyéből került Erdélybe. Még itteni apátként is hangsúlyozta oda való tartozását — nyilvánvalóan a gyulafehérvári püspök joghatósága alóli mentességének kiemelésére. 124 Működése idejéből több forrás is szól erről a kapcsolatról. 125 Ezek közül legfontosabb IX. Bonifác pápa 1400. évi bullája, mely újra megállapítja, hogy Kolozsmonostor apátsága — több más bencés monostorral együtt — lelkiek tekintetében közvetlenül az esztergomi érsektől függ, és mentes minden más egyházi joghatóságtól. 126 Ez szolgáltatta a jogalapot János érsek számára, hogy 1402-ben, amikor Zsigmond király kíséretében Itáliába kellett utaznia, 200 arany Ft-ot róhasson ki Pál apátra útiköltségeihez való hozzájárulás címén. 127 Pál apátságának vége még a kezdeténél is pontosabban ismert. 1407. március 24-én önként átadta az apátságot a Zsigmond király által kinevezett befolyásos utódjának, mivel öregsége, gyengesége és tehetetlensége miatt már nem tudta egyházát kormányozni, és attól lehetett tartani, hogy az apátságot valami kár éri, javait világi célokra fordítják. 128 Pál apátsága idején, legalábbis 1390 és 1393 között, a hiteleshelyet Mátyás deák vezette speciális nótárius címmel. 129 Személye nem azonosítható Feldevecseri Mátyás deákkal, mert ő már ekkor alvajdai jegyző volt. 130 Inkább azt a Császi Mátyást kell látnunk benne, aki 1406-ban már szintén az alvajda kancelláriájában dolgozott, és 1419-ben erdélyi ítélőmesterként (protonotarius) szerepel. 131 Neve után ítélve, Heves vármegyei eredetű lehetett. 132 Talán még Pál apát idején volt nótárius az a Miklós magister, akit 1407-ben említenek. 133 Új egyházpolitika — Albeni Henrik apátsága A kolozsmonostori apátcsere már megváltozott egyházpolitikai körülmények között ment végbe. Zsigmond király és a Szentszék viszonyának fokozatos romlása ugyanis 1403-ban elvezetett a római kúriával való formális szakításhoz. 134 123 FRAKNÓI: Oklevéltár 8—11. — Zsigmond király egyházpolitikájának elemzése: MÁLYUSZ: A konstanzi zsinat 75—84. — Vö. FRAKNÓI: Kegyúri jog 71—127. — MÁLYUSZ ELEMÉR: Zsigmond király uralma Magyarországon. Budapest 1984. 208—222. 124 ZsOkl I. 4674. sz. — DL 28764. 125 TTár 1904. 243. 126 MonVatHung 1/4. 199—201. 127 Ub III. 264—265. — DL 28951. 128 ZsOkl II. 5399. sz. 129 DL 28714. — Wass cs. lt, 1392. dec. 14. 130 DL 27137. 131 Ub III. 422. — DL 28793. — BÓNIS 185. 132 CSÁNKI I. 59. 133 Ub III. 441. 134 FRAKNÓI: Kegyúri jog 90—97. — FRAKNÓI: Oklevéltár 8—11.
