Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)

A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG

lent a vajdai közgyűlésen, és ott vette fel a bevallásokat. Bár 1368-ban réginek mondják ezt a gyakorlatot, az előttünk ismeretes első ilyen adat László apát és Syberk fia Péter deák nótárius működésével kapcsolatosan 1358-ból való. 94 A monostor monográfusai szerint Lászlót 1361-ben István apát követte volna. Állításukat azonban Szeredai Antal hibás olvasatára alapozzák. 95 Az újabb kiadás szerint ugyanis nem István, hanem László valódi utóda, Ottó apát az 1361. április 11-én kelt oklevél kibocsátója. 96 Az eddigi irodalomnak az az állítása szintén helyesbítésre szorul, hogy még 1361. augusztus 10-én is László viselte volna az apáti tisztséget. A bizonyítékul idézett oklevélről ugyanis ma már ismeretes, hogy későbbi hamisítvány. 97 Ottó tehát 1360/61 fordulóján közvetlenül követte László apátot. Származá­sáról csupán annyi tudható, hogy apját Kapornaki Gebhartnak hívták, ő maga pedig előzőleg a pécsváradi bencés monostorban volt szerzetes. Talán azonos azzal az Ottóval, aki 1347/48-ban perjel volt Pécsváradon. 98 Egyetlen kolozs­monostori apáttól sem maradt fenn birtokperről szóló annyi oklevél, mint Ottótól. Az adatok Ottót egyértelműen erélyes, mozgékony embernek mutatják, aki bár nem lehetett fiatal ember, több mint két évtizedes itteni működése alatt fáradhatatlanul igyekezett a monostor elidegenedett jószágai visszaszerzésére. Ebbeli igyekezetében még a hiányzó joglevelek hamisíttatásától sem riadt vissza. Tudatos munkával, eszközökben nem válogatva, megteremtette monostora jog­védelmi fegyvertárát, és ettől kezdve utódai erre alapozták az apátság birtokaiért folyó egész későbbi küzdelmet. Ottó apát kolozsmonostori működése véres incidenssel kezdődött. 1362 decemberében Kolozsvárról és Szászfenesről összeverődött, főként mesterem­berekből álló, fegyveres sokaság megrohanta a monostort, kapuját betörte, berontott az apát palotájába, kihurcolta onnan Chuey fia Pál szucsági nemest, és a monostor előtt, minden bírói tárgyalás nélkül fejét vette. 99 Az eset mögött okként valószínűleg az erdélyi püspökség és az apátság közötti elmérgesedett birtokviták húzódhatnak meg. Ottó apát ugyanis később sem szűnt meg panasz­kodni a püspökség határsértései és embereinek erőszakoskodásai miatt. Főként Bogártelke és Jegenye határai körül támadtak hatalmaskodások és pereskedé­sek. 100 De a szomszédos világi birtokosok is változatlanul szabad prédának tekintették az apátság jószágait, makacsul ellene szegültek annak, hogy vissza­adják az anarchia idején megkaparintott birtokokat. 101 94 JANITS IVÁN: AZ erdélyi vajdák igazságszolgáltató és oklevéladó működése 1526-ig. Budapest 1940. 43. — Ub II. 313—314. — DL 27283, 28353. 95 PannRendt XII/B. 74. — CSOMOR 40. — SZEREDAI: Notitia 49. 96 Ub II. 190. 97 PannRendt XII/B. 74. — CSOMOR 40. — JAKÓ: Hamis oklevelek 133. 98 PannRendt XII/B. 39. — TAUTU: i. m. 275 (Nr. 600). 99 MAKKAI: Oki 6—8. 100 KmLt 46., 47., 53. sz. (DF 275164, 275187, 275192.) — DL 28755, 28928, 101 KmLt 51—53. sz. (DF 275190—275192.) — DL 28739, 28740. — EMOkl 160. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom