Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)
A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG
állítja, hogy őt Ottó követte a monostor vezetésében. 84 Ez azonban — miként mindjárt kiderül — nyilvánvaló tévedés. Annyi viszont hihetőleg tényként fogadható el, hogy Bereck apátkodásának, talán 1356-ban, a halál vetett véget. Többet tudunk a konvent ez időbeli jegyzőjéről: Syberk fia Péter deák magisterről, akit 1351-től emlegetnek a hiteleshelyi kancellária alkalmazottjaként. 85 Talán éppen Bereck apáttal együtt került Kolozsmonostorra, és itt maradt utódja alatt is. Rokonaival együtt a Beszterce vidéki Lekencén vásárolt magának birtokot. 86 Neve után ítélve, zsiberki, tehát Kőhalom széki szász szülők gyermeke lehetett, aki tanultságának és hiteleshelyi jegyzőségének köszönhette társadalmi emelkedését, megvagyonosodását, amelynek érdekében, állítólag, az oklevélhamisítástól sem riadt vissza. 87 Bereck utódjának, László apátnak a működési ideje viszonylag pontosan tisztázható. Adataink 1356. november 14-én említik ebben a minőségében először és 1360. október 13-án utoljára. 88 Közvetlen bizonyítékok hiányában is azzal a Lászlóval azonosíthatjuk, akit 1361-ben Szekszárdra, majd pedig 1365ben Pannonhalmára választottak meg apátnak. Erről a László apátról pedig ismeretes, hogy az előkelő Ónodi Czudar családnak volt a tagja. 89 1 372-ben halt meg Pannonhalmán, ahol sírköve mindmáig látható. 90 Kolozsmonostori tevékenységéből az ő esetében is csak a kályáni nemesekkel Bényéért, Deme jogutódjaival Tiburctelkéért, Görgényi Péter fia Jánossal Apáti-Abafájáért folytatott eredményes perei ismerhetők meg. A vajdával 1356-ban megerősíttette monostora régi bíráskodási kiváltságait. 91 Ezeket I. Lajos királlyal a következő esztendőben úgy bővíttette, hogy az apát és a konvent felett egyedül a király és a vajda ítélhet. Jobbágyai és birtoktalan szolgái felett, a bűnügyek kivételével, az apát és officiálisa bíráskodik. Ugyancsak ők idézendők perbe embereik vétkeiért. 92 László apátsága idején is a már ismert Syberk fia Péter magister vezette a konvent hiteleshelyét. Működéséről 1359 tavaszáig találhatók adatok, de még 1365ben is élt és az anyakirályné pártfogását élvezte. 93 Ebben az időben gyökeresedett meg az a szokás, hogy a konvent két-három tagja, esetleg maga az apát is, megje84 TAUTU, L. ALOYSIUS: Acta Urbani pp V. Fontes, series III, vol. XI. Romé 1964. 275 (Nr. 600). 85 Ub II. 126. 86 Ub II. 126—130. 87 Ub II. 25—26. — DL 28082. 88 CD IX/2. 547—549. — KmLt 24. sz. (DF 274174.) — DL 29036. 89 PannRendt II. 60—61, 504—506, XII/B. 56. 90 Síremlékének művészettörténeti értékelését Takács Imre végezte el: SZENNAY: i. m. 445—454. — Az apát nem azonosítható az 1357-ben váradi kanonok és szeghalmi főesperes Lászlóval, amint régebben tették (KÁLLAY UBUL: László nagyváradi kanonok, dékán és szeghalmi főesperes származása. = T 1904. 85—86). 91 Ub II. 124—125. — AOkm VI. 532—534. — KmLt 28—29. sz. (DF 275177.) — DL 28074, 28076, 28738, 29149. 92 CD IX/2. 594—595, 602—603. 93 CD IX/2. 547—549, IX/3. 84—85. — Ub II. 126—132, 165. — AOkm VI. 532—534. — DL 28082.
