Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)
A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG
Mindez egyértelműen kiviláglik az 1337 őszén kiadott második pápai oklevélből. 50 XII. Benedek pápa eme oklevele nemcsak arról tájékoztat, hogy István tovább működött Bulcs, Bizere, Garáb és Monyoród monostorában, hanem fejére olvassa Pálnak, hogy az 1332-ben pápai kommendaként neki adott Kolozsmonostoron és a bélai perjelségben ő sem tart szerzeteseket, nem lakik helyben, világi familiárisait állítja a reá bízott rendházak élére, a rendi javakat személyes céljaira eltékozolja, és noha a kúria visszavonta kommendáját, továbbra sem engedi ki kezéből a most már bitorolt intézményeket. 51 A pápa tehát utasítja az egri püspököt, hogy Páltól és Istvántól vegye vissza e monostorokat, és a magyar Benedek-rend az elindított reformok során népesítse be azokat szerzetesekkel, szerezze vissza elprédált javaikat. Reservatio — rendi reformkísérletek A magyar Benedek-rend e korbeli történetéből bőven idézhetnénk adatokat a Kolozsmonostoron megismert helyzethez hasonló állapotokra. Ezekkel kapcsolatosan a korábbi irodalomban a közerkölcsök elvadulásáról szoktak beszélni, amely az egyházi társadalmat sem kerülte el, és a belső fegyelem meglazulásához, elvilágiasodáshoz vezetett. És ebben van is némi igazság. A történelem azonban nem ismer olyan korszakot és társadalmat, amelyben az emberi gyarlóság, a kapzsiság, az erkölcstelenség ne lett volna jelen, és ne igyekezett volna az egyházon belül is érvényesülni. Akkor mi az oka annak, hogy a magyar bencés rend történetében a XIV. századtól fogva olyan negatív jelenségek általánosultak, amilyenek fennállásának előző szakaszában legfeljebb ha kivételesen fordultak elő? Az egykori valóságot alighanem akkor közelítjük meg leginkább, ha feltételezzük, hogy a társadalomnak a vallásossággal kapcsolatos nézeteiben és magában a Benedek-rend szervezetében következett be valami lényeges változás. Nem gondolhatunk a középkort végig jellemző vallásos mentalitás megszűnésére, de még megingására sem. Annál inkább az igazi vallásosság ismérveinek megváltozására, aminek következtében e szerzetesrend társadalmi értékelése jelentősen csökkent. 52 Szent Benedek rendje a térítés idején érdemes munkát végzett a kereszténység meggyökereztetésében. Fényűző külsőségek között végzett liturgiájával tömegeket hódított meg és láncolt az egyházhoz. Monostorai megannyi eleven központjai voltak az új, keresztény művelődésnek. 53 A kolduló szerzetesrendek megjelenése azonban Európa-szerte azt jelzi, hogy a társadalmat a XIII. században többé már nem elégítette ki, hogy a szerzetesek csupán a patrónusok lelki 50 Uo. I. 618. — PannRendt II. 386—387. 51 THEINER I. 618—619. — PannRendt II. 387. — DL 28897. 52 A középkori magyarországi szerzetesség életében végbement változások elemzését 1. MÁLYUSZ: Egyházi társadalom 211—254. Az alábbiakban az ő előadását követtük. 53 SZENNAY ANDRÁS (szerk.): Népek nagy nevelője ... Budapest 1981. passim.
