Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)
A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG
Pannonhalma apátjává választották, és ott 1333 tavaszán bekövetkezett haláláig működött, személyéről és pályájáról jóval több tudható, mint az eddigi apátokról. 38 Ismeretes felőle, hogy 1320-ban járt Avignonban a pápánál, 1322-ben pedig a kúria őt bízta meg a magyar bencés rend reformálásával. Feltehető tehát, hogy rendjének egyik vezető egyénisége volt, akinek személyével semmiképpen sem hozhatók összefüggésbe a Broda/Brodai Miklós fráterrel kapcsolatos adatok, amint ezt a régebbi irodalom tette. Miklós apát, mint jogban jártas, tanult személy, különös kegyben állott I. Károly királynál, aki őt igen kedvelt apátjának és familiárisának tartotta és 1323-ban követként küldte a nápolyi udvarba. 39 Azt is feljegyezték róla, hogy — bizonyára közéleti szereplésének költségei következtében — anyagi nehézségei támadtak. 40 Véleményünk szerint Miklós fráter a királyi udvar papjaként csinált karriert, magas pártfogóinak köszönhette dombói, kolozsmonostori és pannonhalmi apátságát. Semmi okunk sincs feltételezni, hogy ilyen hatalmas összeköttetésekkel, Pannonhalmára kerülése után, lemondott volna a kolozsmonostori kommendájából húzható, számára nagyon is szükséges jövedelmekről, amikor nálánál kevésbé befolyásos személyek is egyidejűleg több egyházi javadalmat élvezhettek. Az eddigi irodalomtól eltérően, hihetőbbnek látjuk tehát, hogy Kolozsmonostor 1314/15-től 1326/27-ig Miklós kommendája volt, és ha nem is élt itt, ő tekinthető az apátság tényleges fejének. Tekintélyes személye egyenesen védelmet nyújthatott a monostornak az akkori zavaros időkben. Bár lehet, hogy éppen a királyhű apáton kívántak a felkelők ütni, amikor Kopasz nádor és Moys fia Moys lázadása idején, talán 1315/16 táján, az Ákos nemzetségbeli Berzethe János elfoglalta Kolozsmonostori, apátját fogságra vetette, okleveleit elpusztította. 41 A kommendátor apát távolléte lehet a magyarázata annak is, hogy 1321ben a konvent nem az ő, hanem János fráter perjel nevében oklevelezett. 42 Miklós apát személyének tisztázása azt is lehetővé tette, hogy az eddigi irodalomban sok zavart okozó Broda Miklóssal kapcsolatos adatokat elfogadhatóbban értelmezhessük. Eddig sokat idézték azt az információt, hogy a dombói apát Kolozsmonostor kormányzását az esztergomi érsek és saját joghatóságából, Broda Miklós nevű dombói szerzetesre bízta. Úgy vélték, hogy Brodával azonosítandó az a Miklós apát, aki 1315-ben Kolozsmonostoron oklevelez. 43 Fentebb azonban már tisztáztuk, hogy ez a Miklós a dombói és kolozsmonostori, majd később pannonhalmi apáttal azonos személy. Broda Miklós tehát neki csak kolozsmonostori megbízottja volt, éppen azért, mert ő személyesen nem tartózkodott a kommendában kapott második javadalmában. Broda teljhatalmú helyettesként működött tovább Kolozsmonostoron azután is, hogy Miklós apát 38 Az alábbiakra: PannRendt II. 52—54. 39 PannRendt II. 54, 368, 432. 40 PannRendt II. 53. 41 AOkm I. 52. — DL 28741. 42 Ub I. 349—350. 43 CSOMOR 27. — PannRendt XII/B. 71—72.
