Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)
A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG
Feltételezhető, hogy az apátság újjászervezését az erdélyi püspökség sem igyekezett megkönnyíteni; sőt az elpusztult Kolozsvár és környéke adományul kérése és újranépesítése után azt is remélhette, hogy az elnéptelenedett apátság birtokainak szintén ő lehet az örököse. A közállapotok és az egyházi viszonyok általános zavarossága akkor ilyen elképzelést nagyon is kivihetőnek mutathatott. A kutatás mai állásánál az újjászervezés időpontja hozzávetőlegesen sem állapítható meg, mert az eddigi irodalomban emlegetett Pál (1283) és Henrik (1296) apáttal kapcsolatosan hivatkozott oklevelekről időközben kiderült, hogy későbbi hamisítványok, és Albert apát (1293) léte sem bizonyítható. 24 Ennek ellenére talán megkockáztatható a feltevés, hogy a monostort 1280 táján építették újjá és népesítették be megint szerzetesekkel. Nem megalapozott az a vélemény, hogy a rendház a tatárok 1285. évi betörése során újból elpusztult, mert az eddigi irodalomban ennek az állításnak az alátámasztására idézett egyetlen oklevél szintén későbbi hamisítvány. 25 Az újjáéledt monostorról csupán 1299-ből maradt reánk kétségtelen hitelű írásos adat. Ekkor Lázár fráter viselte az apáti tisztet, és két oklevél is tudósít arról, hogy birtokcsere útján végleg rendezte az erdélyi püspökséggel vitás egyes kérdéseiket. Péter erdélyi püspök ugyanis már legalább egy évtizede azon fáradozott, hogy püspöksége Szamos-menti jószágait egységes birtoktestté kerekítse ki szomszédai rovására. Az apátság Saság nevű birtoka részben már 1291-ben kezében volt. 26 Ehhez 1295-ben megszerezte Saságnak a másik felét is, amelyre korábban a Borsa nemzetség tette rá a kezét. 27 1298-ban Maros-menti püspöki birtokokat adott cserébe Mikud bánnak Szászlónáért, amelyet ez szintén az elárvult apátság jószágaiból foglalhatott el és adott korábban a kegyurasága alatti garábi bencés monostornak. 28 Péter püspök tervszerű terjeszkedésének befejezését jelenthette, amikor 1299-ben Bogártelke és Nádas átengedésével a birtokai közé beékelődő Leske havast és Szentgyörgyöt szintén megszerezte magának. 29 Feltehető, hogy Lázár apát ekkor már évek óta viselte tisztségét, és a helyzet alapos ismeretében szánta rá magát, a békesség kedvéért, az erőszakosságáról ismert Péter püspökkel való cserére. 30 Jelenleg Lázár apát működésének vége sem tisztázható. Puszta feltevés tehát részünkről, hogy hozzávetőlegesen az 1290—1307 közötti időben számolhatunk Lázár fráter apátságával. Neve ugyan még 1313-ban és 1314-ben is előfordul, de hamisított szövegekben. Ezért a korábbi irodalom ezen a ponton is helyesbítésre szorul. 31 Lázár fráter tekinthető az apátság igazi újjászervezőjének a tatárjárást követő zűrzavaros állapotok után. Kiemelkedő, erős egyénisége lehetett a századforduló homályos évtizedei24 CSOMOR 22—23. — PannRendt XII/B. 71. — JAKÓ: Hamis oklevelek 116—117. 25 JAKÓ: Hamis oklevelek 119—121. 26 Ub I. 177. 27 TFirnh 189—190. 28 Ub I. 209—210. 29 Ub I. 211—212. — KmLt 5. sz. (DF 275165.) 30 TEMESVÁRY: i. m. 46—111. 31 CSOMOR 26. — PannRendt XII/B. 71. — JAKÓ: Hamis oklevelek 129—130.
