Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)
A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG
nűleg nem vitte többre hiteleshelyi jegyzőségnél. Talán éppen azért, mert végül is nem klerikusként, hanem világi értelmiségiként akart érvényesülni. Alacsonyabb, minden valószínűség szerint szabadparaszti eredetük ellenére anyagilag és társadalmilag eredményesebben alakult Syberk fia Péter deák magister és Szengyeli István deák magister pályája, pedig ők bizonyosan nem folytattak külföldi tanulmányokat. Kettőjük közül Péter deák választotta a megszokott utat: saját jogi járatosságát és az alvajdával való ismeretségét is hasznosítva, a Beszterce vidéki Lekencén földbirtokot vásárolt magának és rokonainak, noha ez aligha lehetett ínyére e szász szabadparaszti közösségnek. 131 Jóllehet utódai további sorsát nem ismerjük, ezzel a lépésével kétségtelenül megnyitotta az utat családja előtt a társadalmi emelkedésre. Ennél jóval merészebb ívűre szabta a maga karrierjét Szengyeli István deák, de végül — amint láttuk — tragikus bukással az erdélyi vajda máglyáján végezte. 132 A társadalmi ranglétra eggyel magasabb fokáról indult, de hasonlóképpen tragikus véget ért az 1436/37-ben nótáriuskodó Balázs deák magister is, mert szerencséjét apátura engedelmes eszközeként kívánta megalapozni. 133 Árra a kérdésre, hogy a kolozsmonostori nótáriusok meddig jutottak el az érvényesülés útján, olyan sikeres pályák alapján adható válasz, amelyeknek a későbbi szakaszai szintén ismeretesek. Ezek példázására elsőként Császi Mátyás deák pályafutását eleveníthetjük fel. 134 Pál apát embereként kerülhetett Hevesből a távoli Erdélybe. Kolozsmonostori szolgálatára 1390 és 1392-ből szólnak az adatok, de feltételezhető, hogy az korábban elkezdődött és későbben végződött. Mindenesetre 1406-ban már az alvajda kancelláriájában dolgozott. A hatalom helyi képviselőivel való személyes kapcsolatainak köszönhette, hogy 1419 körül elnyerte Erdély ítélőmesterségét. Ezzel kezébe került mind a vajdai kancelláriának, mind pedig az igazságszolgáltatás legfelsőbb helyi fórumának a vezetése. Feltételezhető, hogy az átlagon felüli jogi képzettségének köszönhette érvényesülését. Schleuning Gergely, a tekintélyes kolozsvári patrícius család sarja, végül is nem világi, hanem egyházi pályát választott magának. 135 Bécsi egyetemi tanulmányok és tudományos címek birtokában is legszűkebb pátriájában óhajtott érvényesülni. Hazatérése után pályájának első állomása volt a hiteleshelyi nótáriusság. Az első adandó alkalommal azonban kinyújtotta kezét szülővárosa nagy jövedelmet hajtó plébániája után, amelyet befolyásos rokonsága támogatásával el is nyert és élete végéig birtokolt. Még pályája elején a királyi káplánok kiváltságait, majd a nemesi címert is megszerezte magának, bizonyára azért, mert akkor még nem vetette el magától a gondolatot, hogy politikai síkon próbáljon szerencsét. Kolozsvár plébánosaként féltékenyen őrködött a Szt. Mihály-temp131 Ub II. 126—130. 132 Vö. 39. 1. 133 Vö. 52. 1. 134 Vö. 41.1. 135 Vö. 55. 1.
