Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén II. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)
Szatmár megye 1549
akadtak kisebb helységek, ahol az összeírok nem regisztráltak „szegényeket" (a városok esetében nyilvánvalóan az összeírás módszere tért el a falukon alkalmazott módszertől). A síkvidéki tájakon különösen sok olyan település állt, amelyekben a „szegények" aránya meghaladta az átlagot. A nagybirtokok (mindenekelőtt somlyói Báthori Andrásé) lényegesen alacsonyabb arányban részesültek belőlük, mint a portákból; a középbirtok viszont, s még inkább a kisbirtok éppen ellenkezőleg. A „szegények" szóródása a közép- és kisbirtokok együttesén belül igen nagy volt; Csicsery Miklósné javain pl. 5 porta mellett 20 szegényt írtak össze, más néhány portás törpebirtokos földjén pedig ugyanakkor egyáltalán nem élt szegény jobbágy. A megye 963 új telepítésű jobbágya eléggé egyenletesen oszlott meg a földesúri birtokkategóriák között. A nagyurak közül egyedül Drágfyné faluiban laktak ilyenek magas arányban, a kis- és középbirtokosok közül többekén; az utóbbiakon belül is kiemelkedett Csomafáy János, Károlyi Lőrinc, Makray Litteratus Dániel, Uray Máté és Miklós apró birtoka. Ugyanakkor jó néhány úr — s köztük igen jómódúak — faluiban alig vagy egyáltalán nem találtak új telepeseket, nemegyszer igen népes községekben sem. Szatmár és Németi városok területén, ahol az összeírok a porták számán kívül nem vettek egyebet jegyzékbe, az újonnan telekre szállt jobbágyok esetleges létéről nem szerezhetünk tudomást. Hasonlóképp nem ad közvetlen információt a rovásadójegyzék az urak jószágain működő majorságokról, s az utóbbiakra csupán a megyebeli szolgálatvállalók (valamennyien „servitorok") megoszlásából következtethetünk. A nagybirtokosok, más tájak helyzetétől eltérő módon, portaarányukhoz viszonyítva kevesebb szolgát tartottak, Báthori András és Drágfyné kivételével; somlyói Báthori András és Perényi Ferenc uradalmaiban egy sem került összeírásra. Legtöbb szolgát a középbirtokosok alkalmaztak (abszolút számban és viszonylagosan egyaránt). A kisbirtokosok kevés számú (50) szolgája igen egyenlőtlenül oszlott meg; jó néhányuknál több volt belőlük, mint amennyi porta. Bírók néhány apró település kivételével minden helységben voltak — több birtokos esetén rendszerint többen is. Drágfyné 2 vajdaságának faluiban is működtek bírók, kétségkívül a vajdák alárendeltjeiként. 5 Jóllehet Szatmár megye hegyes vidékeit a 16. század közepén jó ideje román népesség lakta, nem egy helyütt pedig már a hegyek alatt elterülő síkságot is, a rovásadó-összeírásban a nemzetiségi összetételre mindössze egy helyen történik utalás; amikor ti. a tőketerebesi Báthorijószágon talált úrbéreseket két külön csoportban vették számba, mintegy felerészüket „Walachi" néven elkülönítve a másik birtokrész magyarjaitól. A megye két legnépesebb városát, Szatmárt és Németit — korábban királyi városokat — egyenként 175-175 portával írták össze, minden jel szerint globális számadatokat rögzítve, hiszen portán kívüli egységekkel ezen a két helyen — mint láttuk — nem számoltak. Az adójegyzék e kettőn kívül nem is jelölt meg más települést oppidumként. Nem kétséges mindamellett, hogy a korábbi idők mezővárosait ebben a korszakban is „városoknak" tekintették; mindenekelőtt a legnépesebb Károlyt, Aranyosmeggyest és Csengert (az elsőt 70 portával és 184 más egységgel, a másodikat 54 portával és 164 más egységgel, a harmadikat pedig 31 portával és 149 más egységgel), továbbá Gyarmatot, Krasznabélteket és Jánkot (53 + 95, 29 + 84 és 41 + 56 portával + más egységgel). A két bányaváros (Nagybánya és Felsőbánya), valamint Majtény adatai, láttuk, hiányoznak. A többi település közül magasan kiemelkedett a szinyéri vár alatt fekvő fontos uradalmi központ, Szinyérváralja (107 portával és 148 más egységgel), de igen sok lakosnak adott szállást Apa, Tarpa, Börvely és Óvári is. További 40 helységben haladta még felül a porták és más egységek összege az 50-et. A városok nagyobbik felén a helybeli nagybirtokosok osztoztak, a többi 5 Az „egyéb" rovatba soroltak a fönt felsorolt helységek egytelkes nemesein kívül valamennyien bírók.
