Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén II. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)

Szabolcs megye 1549

ugyanakkor jóval portaarányukon felül részesültek pusztatelkekből s a nagybirtokra is több jutott az átlagnál (a legtöbb Kállay Vitéz Jánosra), itt Bajonyné és az egri káptalan jelentették a kivételt. A 2628 „szegénynek" minősülő jobbágyból a megye nagybirtokosai portaarányukhoz mérten jóval kisebb mértékben részesültek, mint a többi birtokos. Egyedül Wárday Mihály volt kivétel. Mindamellett néhány középbirtok is adódott, ahol egyáltalán nem vagy alig írtak össze „szegényeket" (Báthori Farkasé, Czibaké, Horváth Márké, a váradi káptalané és püspöké). Az elszegényedett jobbágyság nem egy népes helységből és városból vagy teljesen hiányzott (Kaba, Kenézlő), vagy csak kisszámú család képviselte. Az új telepítésű jobbágyok száma a megyében 771 volt. Figyelemre méltó, hogy a jómódú nagybirtokosság — amelyiknek pedig lett volna módja a kedvezménynyújtással járó terhek vállalására — jóval (mintegy 10%-kal) portaarányán alul részesedett belőlük; különösképp kevesen laktak az egri káptalan és Török János birtokán. A többlet számos közép- és kisbirtokos faluban mutatkozott (így Bulyi Ambrus, Lossonczy István, Varsányiné és mások földjén), ugyanakkor megannyi jómódú és szerényebb sorsú megyei úrnak (köztük a váradi püspöknek) egyáltalán nem voltak új telepesei. Ahol kiugró arányban vettek számba ilyen mentesített jobbágyokat, ott a legtöbb esetben nem (vagy alig) lehetett puszta telkeket találni (így Ábrány, Balsa, Mándok, Szamosszeg területén), ami világosan utal a korábban pusztán álló telkek friss betelepítésére. Szabolcs megye egyetlen majorsági üzemét a középbirtokos Téthy György geszterédi jószágán regisztrálták. A 409 szolgálatvállalóból csupán a szerény sorsú Kamarás Miklós 6 zeleméri béreséről tudjuk kétségtelenül, hogy mezőgazdasági munkával foglalkoztatták őket, de valószínűleg a többiek (servusok, servitorok) java részének is ez lehetett a funkciója, hiszen éppen a nagy uradalmakban volt belőlük viszonylag kevés (elsősorban Bajonynéén, az egri káptalanén, Serédy Gáspárén és Török Jánosén), ahol pedig leginkább szokták őket vár körüli, fegyveres és házi szolgálatra igénybe venni. A közepes, de különösen a kis portaszámú urak jóval portaarányuk fölött tartottak szolgákat, így Dersyné, Kákonyi Péter, Kamarás Miklós, Lossonczy Antal, Nagy Boldizsár, Vay Balázs és sokan mások; mégis nagyszámú közép- meg kisbirtokos gazdálkodott a megyében minden szolgaszemélyzet nélkül. Népes helységekben, városokban néhol 15-20 szolga is működött (a legtöbb, 21, Pócspetrin, a Dersy-atyafiság 5 tagjának birtokán); 15-19 szolga Bogáton, Kállósemjénben, Parlagon, Böszörményben. Nagy- és középbirtokokon a szolgáló személyzet érthető módon jobban koncentrálódott a fontosabb települések területén. Nem volt jelentéktelen a Szabolcsban összeírt pásztorok száma. Csaknem valamennyien a megye nyugati és déli szegélyén (a Tisza-melléken és a későbbi Hajdúságban) legeltették marháikat, juhaikat, többségüket nagybirtokokon. 3 A bíró néhány apró helységet nem számítva csak Kenézlőről és Székelyről hiányzott; közös birtoklás esetén általában többen működtek párhuzamosan, Nádudvaron pl. 20-an. A megye magyar lakossága egységes tömbjének kis szigetein a 16. század közepén ott éltek már a nem régen bevándorolt idegen népesség falukon belül is jól elkülönülő közösségei, mindenütt nagybirtokon. Délről rácok költöztek be a későbbi Hajdúság 3 helységébe —jelentős többségben maradó magyarok mellé —, északról pedig oroszok érkeztek, hogy egy Tisza menti és egy nyírségi településen vessék meg a lábukat, és hogy a magyarság az egyikben már kisebbségbe szoruljon mellettük. Jelentős számú „szláv" élt a Tisza-parti Kenézlőn is. 4 A bevándorlás a 3 Az „egyéb" rovaton találhatók meg, a következő helységekben: Királytelke 2, Sima 3, Szegegyház, Dorog 5, Nánás 2, Varjas, Tedej 2, Szentmihály 4, Dob 3, Tiszaladány, Lök, Bércei, Halász, Perked 2, Csege 2, Szentmargita, Újváros 5, Böszörmény 3, Nyírvasvári. Az „egyéb" rovat adatai rajtuk és a már felsorolt egytelkes nemeseken kivül kizárólag bírókra utalnak. 4 Rácok: Böszörményen, Újvároson, Zeleméren. Oroszok: Vencsellőn és Keresztúton. Slavi: Kenézlőn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom