F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 15. Budapest, 1989)
Jegyzetek
ben a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alatt. Uo. y 1848:105—106. PM. sz. (Közli: KLÖM XII. 54. sz.) A pénzügyminiszter június 9-én kötött szerződést a báróval a kallói kerületi salétromtermelésről. (A termelés akkori központja Debrecen és Nagykálló vidéke volt.) KLÖM XII. 76. — A salétromügyekre vonatkozó HM-iratokat lásd: HM, Biztossági, 1848:56. kútfő. • 1848. április 20. 1 A horvát nyelv oktatási nyelvként való elfogadását a fogalmazvány 1. pontjában szereplő esemény miatt tárgyalta a minisztertanács. 2 A megyék a paraszt- és a nemzetiségi mozgalmak miatt kértek katonaságot. 3 Vö. ápr. 12-i minisztertanácsi jegyzőkönyvvel! a) Üresen maradt. 4 VÖ. az ápr. 16-i minisztertanács ülésjegyzőkönyv-fogalmazvány 5. pontjával! Perczel személye körül viták támadtak (lásd: KLÖM XII. 38.) és helyette Géczy Pétert (Hont megyei főispán) küldték ki segítségül Beniczky Lajos mellé. (Lásd: KLÖM XII. 28. sz. IV.) A „más rendeltetés", amit a belügyminiszter szabott Perczelnek, a rendőri osztály vezetése volt. Erről lásd: Fábián Istvánná 1974. 5 A cenzorok a Helytartótanács felügyelete alatt működött, „a tanulmányi biztossággal egyesített központi könyvbíráló főhivatal" alkalmazottai voltak. Cenzori tevékenységük kiterjedt a Magyarországon forgalomban lévő könyvekre. Kettős feladatkörük folytán e hivatalnokoknak a közvélemény számára gyűlöletessé vált cenzori tevékenység utáni fizetési hányadot a minisztertanács megszüntette, de tanulmányi biztossági tevékenységük után az 1848:111. törv. 25. §-a értelmében járt nekik korábbi fizetésük fele. Lásd: pénzügyi közlemény a minisztertanácsi döntés nyomán, ápr. 30. PH 43. sz. Újabb alkalmazásuk elől sem zárkózott el a minisztérium, így pl. Czech János, Palugyay Imre a Pénzügyminisztérium, ill. a Statisztikai Hivatal alkalmazottai lettek. 6 Különféle illetékek, amelyek fizetéséről uralkodói rendeletek intézkedtek. 7 Amint erről az április 19-i minisztertanács ülésjegyzőkönyve fogalmazványának 1. pontjánál volt szó, e két miniszterjelölt MOIB-tag lévén, nem lehetett jelen a miniszterek április 11-i ünnepélyes pozsonyi eskütételénél. Ők tehát 20-án a budai palotában esküdtek a nádor előtt. Hátra volt még Mészáros, aki május 23-án „hiteltetett." István nádor, Miniszteri, 1848:876. sz. 1848. április 22. 1 Az április 19-i események folytatása ez. Vö. ápr. 19-i jegyzőkönyv-fogalmazvány 2. pontjával! Az utcai gyűlés határozatait benyújtották a városhoz, amely azt a minisztériumhoz továbbította. A petitio plakátként is megjelent az izgatott utcán; lásd: Janotyckh, Archív, I. 47. sz. Az eseményekről tudósít a PH, 39. sz. — Janotyckh, Tagebuch II. 186—232. igen részletesen — és tendenciózusan — idéz a korabeli brosúrákból és a sajtóból a kérdést illetően, (vö. Einhorn, 77.; Szabad, 57—58.) valamint lásd még: Zsoldos 69,89,93. és passim. — Az erre a petitióra hozott minisztertanácsi döntés plakát formájában jelent meg a pesti utcán a miniszterelnök aláírásával. Janotyckh, Archív I. 69. sz. 2 Legutóbb az 1840:XXIX. törv. intézkedett a zsidókról, amely az országban vagy a kapcsolt részekben született és feddhetetlen erkölcsű zsidóknak e területen bárhol megengedte a letelepedést, kivéve az 1791:XXXVIII. törvényben megnevezett „bányavárosokat s azon helyeket, melyekből a bányák és bányászi intézetek tekintetéből törvényes régi szokás mellett jelenleg kizárva vannak (1. §)." A törvény szerint szabadon kereskedhetnek, gyárakat alapíthatnak, a tudományokat és művészeteket művelhetik (2. §). A budai és pesti zsidóságnak e törvény előtt nem volt lehetősége ingatlanszerzésre, és azután is csak néhányuknak volt erre módja. Erről lásd: Budapest története III. 405. — Az 1847/48-as országgyűlés a városi ügy vitájában foglalkozott a zsidók letelepedésével. KLÖM XI. passim — A forradalmi események megkezdődése óta a zsidók elleni atrocitások nap mint nap több városban fordultak elő. Erről lásd: Szeremlei I. 72—73, 75—76. 3 A nemzeti őrseregről szóló törvény.
