F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 15. Budapest, 1989)

Jegyzetek

forradalom vívmányait, mert Magyarországon elsősorban idegen ezredek állomásoztak és a kormány számára ez volt az egyetlen megbízható — és meglehetősen nagy létszámú — fegyveres erő. A minisztériumnak kellett őket fegyverekkel ellátni, mivel Bécsből — érthetően — a felfegyverzést megtagadták. — Egyébként a legsilányabb fegyvereket kapták a nemzetőrök a katonai arzenálokból. 3 Vö. az ápr. 16-i ülés 2. jegyzőkönyvi pontjával és a 4. jegyzettel! — A küldöttség jelentése megtalálható: PH 39. sz. 4 A MOIB 1848. március 23-án a nádor által kiadott rendelettel életrehívott ideiglenes szerv volt, amelynek fő feladata a közcsend fenntartása volt. Pesten működött, és tagjai „miniszter-jelöltek" voltak, Szemere és Klauzál. A MOIB-bal foglalkozó hosszabb tanulmány: Meszlényi. — A „váltás" pontos napja: április 20. 5 Ezen a napon (is) utcai gyűlések voltak; a lakbér csökkentését követelték az egyiken, és ismét előfordultak zsidó lakosok elleni támadások. PH, 36. sz.; Janotyckh, Tagebuch. II. 186. s köv. — A minisztérium rendelete ápr. 20-i kelettel, PH, uo. — Lásd még: ápr. 22-i ülés. 6 A „balmagyarázatok" alatt elsősorban a jobbágyfelszabadítás intézkedésein túlmutató paraszti és a városi munkások szociális követeléseit értették. — A fordítást a Belügyminisztérium keretében megszervezett Fordítói Hivatal végezte. — A kormány által kezdeményezett és támogatott nép- és idegennyelvű újságoknak egyik fő feladata volt a törvényeknek a kormány szellemében való magyarázata. Vas Gerebennek a törvényekről írott népszerűsítő könyvecskéjét lefordították a nemzetiségek nyelvére (PH, 67. sz. máj. 27-i hír), Friebeisz István pedig Katekizmus címmel magyarázatokat készült írni a törvényekhez. Marczius, 1848. májusi hirdetések. 7 Pesten április 20-ra hívták össze a törvénykihirdetési gyűlést. PH, 40. sz. 8 Az államtitkárokra nézve lásd: ápr. 15-i jegyzőkönyv-fogalmazványt! „Őfensége", azaz a nádor a kormányszékek működése idején a Helytartótanácsnál titkárokat már nem nevezett ki; ez nem tartozott a hatáskörébe. Ezzel a minisztérium szűkítette saját kinevezési jogkörét. Erről bőven szól az az 1849-i feljegyzés, amelynek valószínűleg Duschek Ferenc a szerzője: „A felállítandó felelős minisztérium alakításánál netalán figyelembe vehető jegyzetek." Pm, Duschek iratai, 111/45. 9 Lásd a miniszterelnök április 21-én kelt felszólítását: Miniszterelnök hadügyi, 1848:26. sz. alatt. Pl. Görgei Artúr is e felszólítás hatására hagyta ott vidéki tartózkodási helyét, és beállt az első honvédzászlóaljak egyikébe. Görgey I. 1. 10 Egy ilyen terv Clark Ádám (és mások) aláírásával, ápr. 21. Pm, Elnöki, 1848:197. PM. sz. 11 Görgei Artúr 1848. nyári tevékenységéről szólva írja, hogy a minisztériumtól gyutacs- és lőkupakgyár felállítására kapott megbízást, ill., hogy annak üzembe helyezéséig a szükségletet külföldön vásárolja meg. Ez okból augusztusban Prágában és Bécsújhelyen járt. A bécsújhelyi cs. kir. tüzérszergyári telepen a gyártás módját tanulmányozta és vásárolt is innen. Hazatérve a gyár felállítására tervet nyújtott be, de ezzel akkor már nem foglalkoztak, Görgei pedig a harctérre sietett Mészáros kíséretében. Görgey 1.2. — A fentiekhez: Marziani ezredes (honvédelmi fegyverfelügyeleti osztályigazgató) átirata e tárgyban a Pénzügyminisztériumnak, szept. 2. Pm, Elnöki, 1848:1479. PM. sz. Görgei útjára, a lőkupakok vásárlására és gyártására vonatkozó minisztériumi iratok ma már nem találhatók. (Jelzetek: Pm, Só- és pénztári, 1. kútfő, 160., 415. tétel, 5. kútfő, 5. tétel. Mutatókönyv alapján.) Görgei személyes iratai között viszont a következők találhatók e témához: Batthyány Lajos felhatalmazása fegyvervásárlásra és szállításra Görgei részére Szmirnából és Konstantinápolyból, 1848. júl. 13.; Marzianinak a miniszter nevében Görgeinek adott felhatalmazása ugyané tárgyban, 1848. júl. 20. és Görgei Prágába szóló útlevele szintén 20-i dátummal. Görgei-gyüjtemény, 10. a) e); 14. 12 Kossuth április 12-én írt át Esterházynak, hogy a bécsi k. k. Artillerie-Haupt-Zeugamttól, amelyhez a salétrom előállítása és felhasználása az egész birodalmat illetően tartozott, szerezze meg az előállításra vonatkozó szerződéseket és egyéb adatokat. Ennek adminisztrációjáról ugyanis ezután a magyar minisztérium kíván gondoskodni. Pm, Elnöki 1848:71. PM. sz. (Közli: KLÖM XII. 31. sz.) A bécsi magyar minisztérium jún. 27-i válasza: i/o., 1848:1165. PM. sz. Br Vay Miklóst április 26-án a Pénzügyminisztérium a salétromtermelésre nézve miniszteri biztosnak nevezte ki a Tiszai Kerület7 F. Kiss Erzsébet 97