F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 15. Budapest, 1989)

Jegyzetek

1848. április 17. a) A fogalmazvány csupán a következőkben tér el: Jegyzőkönyve az 1848-dik évi april 17-dikén Pesten tartott ministeri tanácsnak. Elnök: Gróf Batthyány Lajos minister-elnök. Jelenlévők: Deák Ferencz igazságügy Szemere Bertalan belügy Tollvivő: Jászay Pál 1 A gyakorlatban a miniszterek elnöki hivatalát is hívták miniszterinek. Másutt a miniszteri hivatal vagy iroda az egész minisztérium ügykezeléséért felelős segédhivatalt jelentette. — Nem minden minisztériumban volt külön elnöki és külön államtitkári („miniszteri") hivatal. Csak elnöki műkö­dött — és az államtitkárnak is rendelkezésre állt — a belügyi, külügyi, kereskedelmi, pénzügyi és vallásügyi minisztériumokban. Külön elnöki és államtitkári volt 1848-ban az igazságügyiben és a hadügyiben. Duschek — kívánsága szerint — osztályvezető volt államtitkári rangban; ő só- és pénztári osztályának adminisztrációját vette igénybe státustitkári feladatainak ellátásához is. 2 Az osztályok szervezetileg különállóak voltak. 1848 végén, 1849 első hónapjaiban a létszámgondok súlyosbodásával e szervezeti keretek felbomlottak; a tanácsosok, fogalmazók stb. szükség szerint több osztály ügyeit is vitték. 3 A fogalmazványban még ez a kihúzott szöveg áll: „az eddigi rendszernél divatozott iktatóhivatalok azonban, mint feleslegesek, eltöröltetnek." A segédhivatalok — nem számítva most ide a számvevőséget, a pénztárakat — három részből állottak: iktató-, kiadó- (tisztázó és postázó) és irattári (levéltári) hivatalból. A fogalmazványban a kitörölt rész valószínűleg Szemerétől származik, aki a Belügyminisztériumban csak két részleget tartalmazó segédhivatalt hozott létre: irodát és irattárat. Másutt is előfordul az iktató- és kiadóhiva­tal egybevonása, sőt, az Igazságügyi Minisztériumban egy szervezeti egységben dolgozott a fenti hármon kívül a díjazó hivatal is 48-ban. — A személyzet többféle minőségben sürgölődött itt annál, mint amit a jegyzőkönyv felsorol. Rendszerint mindegyik részlegnek volt saját vezetője az irodaigaz­gatón túl, éspedig az iktató, kiadó és irattárnok (levéltárnok). Ezeknek is voltak helyetteseik, a „segédek", vagy a helyettes és még több segéd (nagyobb ügyforgalmú helyeken, amilyen a pénzügyi volt). A lajstromozók mellett, járulnokok" (a korábbi accessista-megjelölésből) és napidíjasok is, de még díjtalan gyakornokok is besorolást nyertek. — A segédhivatali személyzet általában nagyszá­mú, hiszen ha az előadói személyzet szükség esetén csökkenthető volt is, az egész hivatal működése akadozott a kezelő hivatalok létszámhiánya következtében. Mégis, ők voltak a legrosszabbul -fizetettek — ez kormányszéki örökség~völt —, amit a minisztérium azzal tetézett, hogy sokukat nem alkalmazta, hanem „további munkálódásra kötelezve" csak ideiglenesen foglalkoztatta. Ezzel tekin­télyes számú hivatalnoki réteg rokonszenvét vesztette el. Ez a veszteség abban is megmutatkozott, hogy a kistisztviselőknek csak töredéke követte a kormányt Debrecenbe. Erről részletesen szól F. Kiss 1987, 147, 151. 4 A fogalmazványban áthúzva áll: határoztatott. A törvény szerint a miniszterek fizetésében ideiglene­sen — az országgyűlés határozatáig — a nádor illetékes (1848: III. törv. 38. §). — Az országgyűlés a költségvetési előterjesztés során, augusztusban tárgyalta a miniszterek és a minisztériumi hivatal­nokok javadalmazását. 5 Az országgyűlés augusztus 31-i ülésén tárgyalt a miniszterelnök fizetéséről. Beér—Csizmadia 210. 6 A külügyben nemcsak a miniszternek, hanem mindenkinek több pénz járt. A magasabb fizetéseket pótlékok is növelték: személyre szóló és szálláspénz. Pl. Bartal György osztályigazgató tanácsos évi fizetése 5000 frt volt; személyére 1000-t, szállására 800-t kapott (össz. 6800). Ez összevethető a Pesten működött osztályigazgatók évi 3500 frt-jával, amit legfeljebb csak napidíj és útiköltség növelhetett, vagy a lényegesen nagyobb felelősséget hordozó államtitkáréval. 1849-ben a kormányzóelnöki irodában voltak a minisztériumi átlagtól eltérően magas fizetések. b) A fogalmazványban az elnöki titkárok megelőzik az irodaigazgatókat. 7 A kormányszékek számvevői személyzetét hatáskör szerint szétosztották a minisztériumokhoz,

Next

/
Oldalképek
Tartalom