F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 15. Budapest, 1989)
Jegyzetek
17 A jobbágyfelszabadítás nyomán az úrbéri szolgáltatásoktól elesett magyar földesurak kármentesítését az állam vállalta magára (1848:IX. törv.). Ehhez szükség volt a magánföldesúri javadalmak értékének megbecsülésére (1848:XII. törv.). A hatalmas munkát a FIKM Földművelési osztályának kellett végeznie a beérkezett megyei kimutatások, felmérések alapján. A munka 1848 végéig nem készülhetett el, mivel alig érkezett be néhány kimutatás a törvényhatóságoktól. A beérkezett adatokat az újonnan életrehívott Statisztikai Hivatal is felhasználta. — Fényes Eleknek egy Szemere Bertalanhoz 1849. június 24-én írott jelentése arról tanúskodik, hogy a szabadságharc végnapjaiban állt csak rendelkezésre a pontos felmérés az úrbéri földekről és szőlőkről Magyarország és Erdély területén. Szemere miniszterelnöki, iktatatlan. 18 Az egészségügyet három tárcához osztották el: a polgári tárgyak a Földmüvelés-, Ipar és Kereskedelmi Minisztériumhoz, az oktatásiak a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz, a katonaiak a Honvédelmi Minisztériumhoz kerültek. 1849-ben ez a beosztás változott. Erről lásd: Fábiánné Kiss 1976. 19 Az ideiglenesen alakult közbátorsági, közcsendi bizottmányok. — A megyei állandó választmányokról az 1848:XVI. törv. rendelkezett. 20 A dolog úgy indult — és erre utal az áthúzott „kereskedők" szó —, hogy a forradalmi helyzet miatt keletkezett pénzválságnak a kereskedelemre („piacra") tett káros hatásának kiegyenlítése végett a pesti kereskedők egylete kérelemmel fordult a Kereskedelmi Minisztériumhoz, hogy részükre a kormány 2 millió kölcsönt adjon. Az ügy indulását jól megvilágítja Weinzierl Vince, a Magyar Kereskedelmi Társaság igazgatója Kossuthoz április 4-én írt levele. Kossuth iratai időrendben, 1. 407. sz. Klauzál valószínűleg rögtön Kossuthoz fordult — a pénzügyi illetékesség miatt —, és már 7-én a nádor és a pénzügyminiszter által aláírt választ kapott, miszerint mérje fel a különféle állami pénztárak pénzkészletét, s ha van rá lehetőség, 500000 frt kölcsönözhető a kereskedelmi banknak bizonyos feltételek mellett. Noha az ügyben illetékességből a pénzügyminiszternek kellett volna eljárni, Klauzál lelkiismeretesen tájékozódott, majd 15-én a minisztertanács elé tárta a kérdést. FIKM, Kereskedelmi szak, 1848:8. kútfő, 3. tétel (Még a működő Magyar Kamara tett jelentést Klauzálnak ápr. 12-én.) Az esetről röviden ír: Faragó 26—27. A kérelemhez képest töredék-kölcsön megadásáról tudósít április 20-i kelettel a PH (36. sz.). Közli: KLÖM XII. 28. sz. VI. 1848. április 16. 1 Az Udvari Haditanácsról van szó. 1556-ban állították fel. Feladata a Birodalom hadügyének egységes irányítása volt. A PH május 20-án adott hírt, hogy az uralkodó beleegyezett a Haditanács feloszlatásába és a központi hadi kormányzást a minisztérium hatáskörébe utalta. (61. sz.) E napokban még jogos a Haditanács megjelölés, mert — noha a márciusi napok óta Kriegsministeriumnak hívták —, a miniszter csak május 9-én tett javaslatot az uralkodónak az átszervezésre, s hivatalosan május 31-én szüntette be működését a Hofkriegsrat. Vö. Wagner 18. s köv. 2 Az 1848:111. törv. 6. §-a értelmében „mindazon tárgyakban, melyek eddig a m.k. udvari kanczelláriának, a k. helytartó tanácsnak, s a k. kincstárnak, ide értvén a bányászatot is, köréhez tartoztak, vagy azokhoz tartozniok kellett volna, s általában minden polgári, egyházi, kincstári, katonai, és átalában minden honvédelmi tárgyakban Ő Felsége a végrehajtó hatalmat ezentúl kizárólag csak a magyar ministerium által fogja gyakorolni." A 8. § szerint „a magyar hadseregnek az ország határain kívüli alkalmazását, nemkülönben a katonai hivatalokrai kinevezéseket szinte úgy Ő Felsége fogja, a 13. § szerint folyvást királyi személye körül leendő felelős magyar minister ellenjegyzése mellett elhatározni." Corpus iuris. — A törvény végrehajtásául szolgáló utasítást az udvar egyelőre nem küldött a katonai kormányokhoz és parancsnokokhoz, s ezek, külön utasítás hiányában, rendeleteket ezután is csak Bécsből fogadtak el. Az osztrák minisztérium e tárgyat illető tanácskozásairól szól F. Kiss 1987, 315. s köv. 3 A legelső e tárgyban kiadott legfelső kézirat május 7-én kelt, a magyarországi főhadparancsnokokhoz és Latour osztrák hadügyminiszternek szólt. Ezeket a kéziratokat a nádor a május 9-i minisztertanácson ismertette. Vö. a máj. 9-i 5. jegyzőkönyvi ponttal. 4 A minisztertanács üléséből felszólítás (ápr. 16.) a budai, péterváradi, zágrábi, temesi főhadikormányokhoz. A szöveg megegyezik az ülésjegyzőkönyv 2. pontjával (Damjanics visszahívásáig). Miniszterelnök hadügyi, 1848:4. h. ü. sz. Jászay Pál fogalmazványa, kiadta Batthyány ápr. 17-én.
