F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 15. Budapest, 1989)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek
ki, midőn Görgei a maga egyesülését az alsó hadvonallal eszközlendi, s Bem hadakozásának viszonyai jobban fejlendnek ki. És az eképpeni fővezérségre Dembinski altábornagy az országkormányzó úr által felhívatni határoztatott, a velei értekezésből felmerülendő szükséghez képest a kormányzó el fogván végezni, kell-e a fővezér alá Görgei, Bem és Vetter tábornokokat is rendelni, vagy ezen vezérek addig, míg feljebb érintett időpontja a fővezérség végképpi betöltésének elérkezik, a kormányzó és a hadügyministertől továbbá is közvetlenül vegyék hadjárataik irányadását. Az országkormányzó a tanács elébe terjeszté Bónis Sámuelnek, Görgei táborába küldött kormánybiztosnak jelentését, melyben a sereg ellátási körülményeire vonatkozások mellett azon fontos közleményt teszi: miképpen a seregnek Rimaszombatban érkezésekor az orosz táborból két tiszt jelent meg Görgei vezérnél s neki az orosz hadparancsnok oly békeajánlatát adá át, miszerint a tábornokok és tisztek az orosz hadseregbe eddigi rángjukbani felvételről, vagy ha ez nem tetszenék, személyes szabadságokról biztosíttatnak, — a honvédek pedig azon választással kínáltatnak meg, vagy átlépni az osztrák seregekbe, vagy a fegyvert letéve hazatérni. 2 Az eziránti iraton kívül a nevezett kormánybiztos még a következő tényekről küldött be hiteles iratokat: Görgei tábornok tudniillik a feljebbi ajánlat vétele után határozott felelet megadhatására az orosz küldöttektől 24 vagy 48 órányi időt kért, szóval a parlamentairtől azon üzenetet küldvén, hogy Magyarország legszorongatóbb állásában inkább orosz fejedelmet fogadna el, mint osztrákot. A kikötött határidő alatt a hadtestek parancsnokait a feltételek iránti nyilatkozatra szólítá fel oly kijelentéssel, hogy miután ő a kormánytól letettnek s a tisztek által újra választottnak tekinti magát, válaszát a tisztek többségének nyilatkozatához képest teendi, — 3 és ennek folytában a vezértábornok az orosz főparancsnokhoz olyan tartalmú választ intézett, miképpen a vezénylete alatti hadsereg az V-ik Ferdinánd király által szentesített 1848-ik évi alkotmányra esküjét letévén, ezen esküjéhez hív leend tovább is, s fegyverét nem teendi le, míg azon alkotmány garantírozva nem leend, s minden ellenséges erő az ország határaiból kiűzve. 4 A jelen közlemény által azon éber gond felélesztve lön, mellyel a kormány utolsó időben a Görgei táborában mutatkozott eseményeket kísérni kötelesnek érezte magát, mikből a nevezett tábornok nézeteinek a kormány irányától némelyekben eltérése s a megtartatni kellő alárendeltség mellőzésére hajlama tetszett ki. — Nevezett vezér azáltal, hogy az ellenségtől hozzá küldött, s egyenesen a haza zászlóinak elhagyására felhívó ajánlatot, hadai parancsnokainak kiadta, sőt, azokat az ajánlat megfontolására szólította fel, mielőtt azt a nemzeti kormánnyal közölte volna, még inkább megerősíté az aggályt, mely irányában a törvényes hatalomtóli tartozó függésre nézve nyilatkozik. Azáltal pedig, hogy az orosz fővezérnek adott válaszában a volt király által jóváhagyott 1848 évi törvényekre, mint a harcznak a jelen stádiumban is végczéljára hivatkozik, az april 14-iki függetlenségi nyilatkozattal öszveütközőleg jelenté ki magát. 5
