F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 15. Budapest, 1989)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek

Mindezek halaszthatatlanul szükségessé tetszik, hogy a nemzeti kormány tökéletesen tudomást nyerjen Görgei tábornok hadvezéri eljárásában és így a nemzetet lényegesen érdeklő körben követett politicai irányáról. Szükséges továbbá, még mielőtt a felső seregnek az alsóvali egyesülése után a fővezérség végképpi betöltése bekövetkezendik, — Görgei hadvezérnek a kormánytóli függési viszonyait tisztába hozni, s kiegyenlíteni olyképpen, hogy a hazának áldozatai egyenetlenség és egyéni önkény által az egy czélra őszinte és hű törekvés mellett kétségtelenül bekövetkezendő sikerükben ne hiúsittassanak meg. Ez okból a ministerium két tagja: az elnök minister és a külügyi — Görgei táborába küldetnek

6 avégre, hogy minden fennforgó kérdéseket a felső tábor és Görgei hadvezér irányában a haza érdekében, az egyetértés és törvényes függés szilárd biztosításával intézzenek el. Mely eljárásuk sikerét a kormány a felső hadsereg hazafias szelleme, valamint Görgei hadvezér hősi jelleme és hazaszeretete által teljesen biztosítva hiszi, — mindamellett azonban, minden történhető események ellenébe a kiküldött két miniszter rendkívüli hatalommal, a nemzeti törvényes hatalom egész súlyával ruháztatik fel, megtenni mindent, mit a haza megmentésére kívánatosnak találand. Mi az oroszokkali üzenetváltás kérdését illeti — a nemzet jövőjének minden lehető fordulataira figyelve, a kormány szükségesnek tartja az oroszok által nyújtott közlekedési fonalat felfogni s magának ez úton az orosz udvar Austria és Magyarország iránti politicája felől tájékozást szerezni. — Ez okból a két kiküldött ministert e tárgyban is megbízva oly utasítással látja el, miszerint, ha Görgei táborába érkeztökkor akár közvetlenül, akár felügyeletök alatt a megkezdett ösvényen rés nyittatnék előttök a magyar nemzet politicai helyzetéről és szándékairól az orosz hatalom orgánumaival értekezni, ebbeli eljárásuknak alapjául és kiindulópontjául tekintsék azt, hogy a magyar nemzet a hitszegő királyi háztól szenvedett nyomatásai után az april 14-iki függetlenségi nyilatkozatával egyedül ezen igától, a többé nem tűrhetett austriai uralkodástól megszabadulását s következve Magyarország függetlenségét s területi épségét tűzte ki véres küzdelmeinek czéljául — de azzal az ország jövendő kormányrendszerére nézve semmit előre nem határozott, sőt kezeit szabadon tartotta meg arra nézve is, hogy a körülményekhez képest önállóságának alapján akár fejedelmet is válasszon más uralkodóházból, kirekesztettnek csak az ausztriait tekintvén.

7 Ezen a napon szem előtt tartva az időközben fejlődő politicai jelenségeket, a kiküldött ministerek törekedni fognak oly lépések előidézésére, melyek folytában az ellenséges orosz erő vagy semlegesíttetnék, vagy haladásában visszatartóztatnék. Béke vagy bármi szerződések megkötésére felhatalmazásuk nem terjedvén, az alkudozás részleteiről s az ellenség netaláni feltételeiről jelentései elváratnak — de fegyvernyugvást maguk köthetnek.

8 Olvasta Vukovics Sebő igazságügyminister KLÖM XV. 488. sz. alapján