F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 15. Budapest, 1989)
Jegyzetek
rendezhető" lesz, Kohlman ezredest kerületi parancsnokként megbízták községi és kerületi célszerű hatóságok életrehívásával, a nép jó hangulatának és a közbiztonság őrzésével. Uo., 1849:9118. sz. 4 Vö. a jún. 6-i ülés a) jegyzőkönyvi pontjával! 5 Fuad eff'endi (1814—1869) Törökország polgári főbiztosa a dunai fejedelemségekben, bukaresti székhellyel. 6 Garasanin, Hja (1812—1874) szerb belügyminiszter, a megbékélés híve. — Vö. a jún. 6-i ülés a) jegyzőkönyvi pontjával! 7 Tessényi Jánost küldték Pancsovára. KLÖM XV. 369. 8 E minisztertanács határozataival foglalkozik: Waldapfel, különösen 252—253. — Beöthy is készített a „non interventio" kérdésében beadványt Fuad effendihez (máj. 29.). Waldapfel nem tudja, hogy Beöthynek a saját emlékirata megírásakor rendelkezésére állt-e a minisztertanácsi határozat vagy más forrásból volt róla tudomása; mindenesetre visszhangként tekintendő. Május 18-án, tehát előző napon tárgyalt a minisztertanács az intervencióról és hirdetett keresztesháborút. KLÖM XV. 190. sz.; erről Horváth III. 86. s köv. Hasonlóképpen 18-án vagy 19-én merült fel az ülésben egy Angliával kapcsolatos tárgy, amelyről a külügyminiszternek Pulszkyhoz írott leveléből értesülhetünk: „Van szerencsém ide mellékelve egy nótát küldeni [hiányzik], melyet kérem, hogy akár hivatalos, akár magán úton az angol kormány elébe juttasson, s attól méltánylást eszközöljön. A kormányzó elnök s a ministeri tanács megbízásából még annyit tehetek hozzá, hogy ha szükségesnek tartaná, minden kifogás elhárítására s a bennünket fenyegető veszély elhárítására azon kedvező ajánlatot is terjessze fel részünkről, miszerint a magyar kormány nem idegen minden kérdés kiegyenlítése végett az angol kormányt egy oly erős positióval is megkínálni, mely kereskedelmi felsőbbségét a Duna alsó részén biztosítaná, s ez Zemlin-Zimon. — Sőt, ha ezen kívül az Adriára is hasonló pont kívántatnék, ott volna a Buccari kikötő; — de ez csak az alkudozás folyamatától függ, s kormányunk jóváhagyásától lesz felfüggesztendő, s életbe csak akkor fog léphetni, ha az orosz interventio kérdésében ez által a tettleges fegyveres közbenjárását megnyernénk. Még az is hozzátétethetnék, hogy Magyarország eddig Austriával oly kényszerített állásban volt kereskedelmi tekintetben, hogy az utóbbinak iparcikkei bevitele, a legkedvezőbb feltételeken alapult, s hogy Magyarország e szerint kész volna bizonyos időre Angliával kereskedelmi viszonyaira nézve oly szerződésre lépni, melynek következtében Anglia e tekintetben több előnnyel bírna, mint az előtt Austria bírt. —",.. Debrecen, 1849. máj. 19. 66. K. ü. Diplomáciai levelezés 509—510. 1849. május 20. 1 Szeremlei II. 150. szerint Klapka helyettes hadügyminiszter tervét a kormány május 12-én már elfogadta és a jóváhagyott elképzelést 20-i kelettel küldték szét a hadseregparancsnokoknak. Ezt megerősíti Horváth III. 143. Részletesen adja a haditervet is. 2 Ezáltal utalás történik egyrészt arra, hogy nemcsak a Honvédelmi Minisztérium, hanem Kossuth, ül. az OHB is adott ki katonai jellegű intézkedéseket, másrészt a felső vezetéstől magukat függetlenítő hadtestparancsnokokra. Bem, Dembinszki, Perczel mind „személyes makacssággal" viseltettek a felső irányítással szemben. {Horváth III. 147.) 3 Az ostrom május 4—21. között zajlott. 4 Vö. a máj. 2-i minisztertanácsi ülésnél erről mondottakkal (19. jegyzet)! — Szemere a katonai érdemjel „két felső fokozatát" szerette volna a minisztertanács által adományoztatni. Levele a kormányzóhoz, máj. 16. Szemere min. elnöki, 1849:31. m. e. sz. 5 A katonai kinevezésekről, az ekörüli hatásköri vitákról és intézkedésekről 1848—1849-ben lásd: F. Kiss 1987, passim. 6 Guyon Richárd (1813—1856) Volt cs. kir. katonatiszt, honvédtábornok, hadtestparancsnok. — Lenkey János (1807—1850) Volt cs. kir. katonatiszt, honvédtábornok.
