Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)
Bevezetés
A minisztertanácsi jegyzőkönyveket az előterjesztések alapján szerkesztette össze a jegyzőkönyvvezető, s a vitát általában csak vázlatosan rögzítette. Ezzel szemben a Kormányzótanács tárgyalásait gyorsírással jegyezték. E sztenogramok alapján készültek a szerkesztett jegyzőkönyvek, vagyis a jegyzőkönyvek eredeti tisztázatai. Az egyik jegyző a sztenogramból gépbe diktálta a szó szerinti jegyzőkönyvet is, amelyet ugyancsak eredeti tisztázatnak tekinthetünk. A Kormányzótanácsnak mint testületnek az iratanyaga tehát szerkesztett jegyzőkönyvekből, részben szó szerinti jegyzőkönyvekből, illetve ezek egy részének sztenogramjaiból áll. Egyes jegyzőkönyvek szövege több változatban és formában is fennmaradt. Ennek oka az, hogy a népbiztosper során csak a szerkesztett jegyzőkönyvek álltak a bíróság rendelkezésére, ezért Révész Mihály jegyző lakásán házkutatást rendeltek el, de a rendőrség csak a sztenogramokat találta meg, ezeket Vikár Béla, a parlamenti gyorsíróiroda tanácsosa mint felkért szakértő ismételten áttette folyóírásba. A szerkesztett jegyzőkönyveknek csak aláírás nélküli másodpéldányai állnak rendelkezésünkre. A jelek arra utalnak, hogy szokásos formájú hitelesítésükre nem is került sor. A hitelesítés hiányát a népbiztosper során a védelem megpróbálta hasznosítani. Vikár Béla a Révész Mihály által készített sztenogramok iránt is igyekezett kétségeket ébreszteni. 29 Forráskritikai szempontból Vikár érvelését nem fogadhatjuk el, mivel az üléseket nemcsak Révész jegyzőkönyvezte, továbbá a különböző források — dokumentumok, visszaemlékezések — egybevágása is bizonyítja a jegyzőkönyvekben foglaltak valódiságát. Ezen kívül a sztenogramokon általában szerepel a gyorsíró aláírása, a gépírásos tisztázaton pedig a kézjegye. Hitelességüket bizonyítja továbbá, hogy a különböző forrásokból előkerült szerkesztett és gyorsírói jegyzőkönyvek lényegében megfelelnek egymásnak. A szerkesztésnél arra törekedtünk, hogy a kötet teljes képet nyújtson az irategyüttesről és az egyes dokumentumokról. Minden ülés fennmaradt szerkesztett és szó szerinti jegyzőkönyvét közreadtuk. A jegyzőkönyveket teljes szövegükben publikáltuk, változatok esetén a teljesebbet vettük alapul, az ehhez képest mutatkozó lényegesebb eltéréseket jegyzetekben ismertettük. A szöveghű közléshez ragaszkodtunk, ettől csak annyiban tértünk el, hogy az esetleges elírásokat — amennyiben e felől teljesen bizonyosak voltunk — korrigáltuk. A helyesírásnál a ma érvényben levő szabályokat vettük alapul. Változatlanul hagytuk a feltűnő, esetleg csak a mondat teljes átírásával javítható szövegezési hibákat, ilyen esetekben (sic!) jelzést alkalmaztunk. Szögletes zárójelbe helyeztük a tőlünk származó szövegkiegészítéseket. 29 A kérdésről lásd bővebben Rév Erika: A népbiztosok pere. Bp. 1969. 193-197.0. A bíróság előtt álló népbiztosok védelmének szándéka olvasható ki Révész Mihálynak a kormányzótanácsi jegyzőkönyvekkel kapcsolatban Nagy Mihály védőügyvédhez intézett 1920. július 8-án kelt levéltervezetéből is (Pl Arch. 721. f. 1/85. ő. e.).
