Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Bevezetés

A jegyzőkönyveket - tekintet nélkül arra, hogy azok a Politikai vagy a Gazdasági Bizottság ülésén készültek — időrendben közöltük és sorszám­mal láttuk el. Amennyiben a szerkesztett és a gyorsírói jegyzőkönyv is ren­delkezésünkre állt, ezek azonos sorszám alatt a—b jelzést kaptak. Minden esetben a szerkesztett jegyzőkönyv szerepel az első helyen. A sorszám után közöltük a jegyzőkönyv dátumát; a hely megjelölésétől eltekintettünk, mivel minden ülést Budapesten tartottak. A dokumentumok címében csak a testület nevére utaltunk. Az ismétlések elkerülése végett a gyorsírói (b-vel jelzett) jegyzőkönyvek elejéről elhagytuk a jelenlevők felsorolását. A gyors­írói jegyzőkönyvek a napirendek sorszámát nem tartalmazták, ezt a szerkesz­tett jegyzőkönyv alapján pótoltuk. A dokumentumokhoz két típusú jegyzetet készítettünk. A tartalmat érintő informáló, magyarázó megjegyzéseinket arab számmal jelzett jegy­zetekben helyeztük el. Szövegkritikai észrevételeinket betűvel jelölt jegy­zetekben közöltük. Ilyenek a szöveg folyamatosságát zavaró, szorosan oda nem tartozó gyorsírói megjegyzések; a felszólaló vagy a gyorsíró által el­követett szövegezési hibák; a napirendek sorszámozásának elírásai; az ülés résztvevőinek felsorolását illetően a szerkesztett és a gyorsírói jegyzőköny­vek közötti eltérések; a több változatban fennmaradt jegyzőkönyvekben található lényegi eltérések. Az egyes dokumentumok után szerkesztői záradék található. Ez a jegyzőkönyv jellegéről (szerkesztett vagy gyorsírói); eredetiségéről (tisztázat vagy másolat); a közölt szövegen kívül még található változatokról; a szte­nogram meglétéről; a dokumentum szövegéhez nem tartozó, utólag ráke­rült jelekről, bélyegzőlenyomatokról; a jegyzőkönyv fizikai állapotának fogyatékosságairól; a korábbi publikálásról ad jelzést. A szerkesztett jegy­zőkönyv záradékában közöltük a felsorolt adatok közül azokat, amelyek az ülés egész anyagára vonatkoznak. 44 ülés anyagát adjuk közre, hozzászámítva a 17 gyorsírói jegyző­könyvet is, a kötet összesen 61 dokumentumot tartalmaz. Közülük 7 jegy­zőkönyv szövege terjes egészében, 18-ból pedig részletek jelentek meg A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai c. soro­zat 6/A, 6/B kötetében. A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyveinek túlnyomó része most kerül első alkalommal kiadásra. A kötet használatát az ülések napirendi pontjainak jegyzéke segíti; a napirendi pontokban megfogalmazott tárgyi elemekről tematikus elrende­zésben ad tájékoztatást a tárgymutató, amely a jegyzőkönyv és a napirend számára utal. A földrajzi mutató az előforduló földrajzi neveket ábécérend­ben tartalmazza. A személynévmutató szintén betűrendes; a kurzivált szám­jegyek azt az oldalt jelzik, ahol az illető személyről tájékoztatás talál­ható . 3 0 A bibliográfiai adatokat is magába foglaló mutató készült a jegyző­3 "Elsősorban a Tanácsköztársaság vezetőinek, tisztségviselőinek a proletárdiktatúra idején kifejtett tevékenységéről kívántunk tájékoztatást adni. Egyesekre vonatkozóan azonban nem vagy alig találtunk adatokat. A korábbi időszak politikusainak adatait csak utalásszerűén adtuk meg, róluk a sorozat más köteteiben olvasható részletes tájékoztatás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom