Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Bevezetés

volt a Kormányzótanács Gazdasági Bizottságának, a munkások betegség- és balesetbiztosításának előkészítésére kiküldött bizottságnak. A pártkongresszuson a vezetőség sorába választották. Tagja volt a Tanácsok Országos Gyűlésének és a Szövetséges Központi Intéző Bizottságnak. A Vörös Hadsereg III. hadtestjének parancsnokaként egy ideig a fronton teljesített szolgálatot. A Tanácsköztársaság leverése után halálra ítélték, fogolycserével került Szovjet-Oroszországba. Guth Antal (1886-? ) orvos, a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásától tagja volt, és az úgynevezett második Központi Bizottságnak is. Március 24-én Bokányi Dezső javaslatára nevezték ki a Népjóléti Népbiztosság harmadik vezetőjévé. Április végétől egy ideig a fronton teljesített szolgálatot. Május 17-én Kunfi Zsigmonddal együtt felhatalmazást kapott a székesfehérvári ellenforradalmi események kivizsgálására. Május 19-től június 24-ig Fejér megye kormányzótanácsi biztosa is volt. Június 24-én a Népjóléti és Közegészségügyi Népbiztosság vezetésére kapott megbízást. Tagja volt a Központi Munkás- és Katonatanács 80-as Bizottságának, továbbá a Tanácsok Országos Gyűlésének és a Szövetséges Központi Intéző Bizottságnak. A Tanácsköztársaság leverése után Ausztriába emigrált, majd Franciaországban élt. A Pénzügyi Népbiztosság vezetését április 3-ig Varga Jenő (lásd fentebb) és helyettesként Székely Béla látta el, ezt követően pedig Székely Béla és Lengyel Gyula irányította a Népgazdasági Tanács létrehozásáig. Székely Béla (1889-1939) könyvelő, banktisztviselő, 1905-ben lépett be a szociáldemokrata pártba. A Kommunisták Magyarországi Pártjának egyik alapító tagja. 1919. március 21-től a Pénzügyi Népbiztosság egyik vezetője. A Népgazdasági Tanács megalakulása után ennek IV. (pénzügyi) főosztályát vezette. A Kormányzótanács ülésein rendszeresen és aktívan részt vett. Tagja volt a Tanácsok Országos Gyűlésének és a Szövetséges Központi Intéző Bizottságnak. A Tanácsköztársaság leverése után Ausztriába emigrált, Németországban, majd a Szovjetunióban élt. Lengyel Gyula (1888-1941) diákként 1905-ben lépett be a szociáldemokrata pártba. 1911-ben matematika és kereskedelmi számtan szakos tanári oklevelet szerzett. Ettől kezdve részt vett a pedagógusok mozgalmában. A Népköztársaság idején Budapest cipő- és bőrellátásának megszervezésére kapott megbízást, majd a Ruházati Hivatalt vezette. 1919 januárjától a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja. Április 3-tól a Pénzügyi Népbiztosság egyik vezetője. Varga Jenővel együtt kiemelkedő szerepe volt a Tanácsköztársaság gazdasági életének formálásában, a Vörös Hadsereg ellátásának szervezésében. A Központi Munkás- és Katonatanács 80-as Bizottságának tagjává választották. Tagja volt a Kormányzótanács Gazdasági Bizottságának, a háromtagú közélelmezési bizottságnak. Az Osztrák— Magyar Bank Budapesti Főintézetének kormányzója volt. Április végétől egy ideig a fronton teljesített szolgálatot. Varga Jenővel együtt a Népgazdasági Tanács elnöke lett, egyben ennek VII. (gazdaságszervezési) főosztá-