Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)
Jegyzőkönyvek
Szántó: A múltkor beszámolt a harctéri helyzetről. Lényeges változás azóta nem történt. A szegedi dolgot és az aradi szigorú megszállást jelentette már. 3 A déli és a cseh fronton van mozgolódás. Az általános benyomás az, hogy az átcsoportosítás megtévesztés is lehet. A franciák másfél hadosztály haderőt vittek el Besszarábiába. Szegeden nagyszabású spionázs folyik a mi részünkről. Látható, hogy a cseh, a tót és a román front között összeköttetést keresnek. 4 A fronton teljes demoralizáció van. A csapatok kérik felváltásukat, és erre szükség is volna, és,a front mögött kiképző csapatokat állítani fel. Csak egy mód van: minél gyorsabban alakuljon ki a Vörös Hadsereg. Pestről még nem küldhettünk katonát, a vidékről sem küldhettünk. Megtörtént a fronthoz közel eső helyeken, hogy küldtek le egy-két századot. Már eddig ki kellett volna küldeni 8-10 000 embert, mert most nagyobb haderővel állunk szemközt, mint a márciusi forradalom előtt, ti. az ellenség kapott erősítést, mi pedig nem adtunk. Szamuely: A párt- és népbiztossági konferencia hatáskörét az agitációs munkában állapítottuk meg. 5 A hadügyben új osztályok szerveztettek, amelyek irányítják annak a problémának megoldását, hogy minden alkalmat hogyan lehet felhasználni arra a célra, hogy minél gyorsabban lehessen a Vörös Hadsereget toborozni: színházak, kabarék, mozifilmek, sportalkalmak, a nemzetközi propaganda, a földalatti propaganda útján is. A politikai komisszárius mellé propaganda bizottságot küldjenek ki. Az agitátorokkal baj van: az első időben nem a legmegbízhatóbb embereket küldtük ki. Nem is agitátoroknak küldtük ki, hanem politikai megbízottaknak, akik ott diktátorként viselkedtek. A toborzás körül hibák voltak. Az emberek azt sem tudták, hogy hol jelentkezzenek. Még a Böhm rendelete 6 alapján rostáltuk meg a toborzás folyamában az embereket: kétszáz közül csak ötvenötöt vettek be a sorozó bizottságba. Tervben volt az is, hogy meghagyjuk a régi kereteket, összeütközések vannak a kerületi és a hadosztály-parancsnokságok között. Ennek szomorú következményei vannak: a Vörös Hadsereg szervezése a csődhöz áll közel. Budapesten a nemzetközi ezreden 7 kívül egyetlen egy egységünk sincs, amellyel rendelkeznénk, 3 Lásd a 4/b sz. jegyzőkönyv (március 27.) 11. pontját és a 12. jegyzetét. Arad román megszállására még 1918 decemberében sor került. Később francia csapatok érkeztek ide. 4 E katonai mozdulatokról, amelyeknek célja Szovjet-Oroszország és a Magyarországi Tanácsköztársaság közvetlen érintkezésének megakadályozása volt, lásd bővebben Liptai Ervin: A Magyar Vörös Hadsereg harcai 1919. Bp. 1960. (A továbbiakban: Liptai Ervin) 99-104. o., továbbá A Magyar Vörös Hadsereg 1919. Bp. 1959. 122-123.0. 5 Feltehetőleg a Hadügyi Népbiztosság és a pártvezetőség között lefolytatott megbeszélésről van szó, amelyről nincsenek adataink. 6 A Népköztársaság hadügyminisztériuma által 1919. február végén kiadott, a hadsereg átszervezésére vonatkozó 2669/eln. 6. sz. rendeletről (HL Polgári demokratikus forradalom iratai) van szó. 7 Orosz, osztrák, román, szerb, lengyel és más nemzetiségű katonákból március 25-30. között alakult Budapesten az első két nemzetközi ezred. A nemzetközi vörösezredek megszervezéséről a Hadügyi Népbiztosság április 6-án kiadott 7820/eln. 6. - 1919. sz. rendelete (HL Magyar Tanácsköztársaság iratai) intézkedett.
