Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Bevezetés

zékek nyomán kialakult helyzetet, a csehszlovákokkal kötött fegyverszü­neti megállapodást, a védelmi háború folytatásának kérdéseit. A hatalom megtartásának lehetőségét alapvetően meghatározta a fegy­veres testületek állapota. A Kormányzótanács működésének első napjaitól kezdve nagy figyelmet fordított a Vörös Hadsereg, a Vörös Őrség, a belső karhatalom kiépítésére. A belső viták egyik fő területe éppen az volt, hogy a fegyveres erőket kik irányítsák, és milyen módon, milyen esetekben hasz­nálják fel. A hatalom megszilárdítása szempontjából nem kisebb jelentőséggel bírt a választások lebonyolítása, az ideiglenes, majd a végleges Alkotmány kidolgozása, az új államhatalmi és igazgatási szervek rendszerének kiépítése. Az ország történetében először került sor általános és egyenlő választások megtartására. Ugyanígy, ekkor dolgoztak ki először egységes, írásos Alkot­mányt Magyarország számára. Hangsúlyozottan szövetségi Alkotmány ki­dolgozására került sor, ami messzemenően figyelemmel volt az együtt élő nemzetek igényeire, jogaik biztosítására. Mindezeket épp úgy, mint a Szö­vetséges Központi Intéző Bizottság, a Népgazdasági Tanács, a népbiztossá­gok, más országos hatáskörű intézmények, de a helyi szervek létrehozásával, működésével kapcsolatos kérdéseket is részletesen megtárgyalták a Kor­mányzótanács ülésein. Ismételten felvetődött a megszállt területekkel való kapcsolat tartása, a politikai és anyagi segítségnyújtás lehetősége és formái. Nagy felelősséggel foglalkoztak az igazságügy szervezetének kiépítésé­vel, a forradalmi törvényszékek létrehozásával, működésükkel, a kegyel­mezési jog gyakorlásával. A Kormányzótanács már első ülésein kidolgozta és kiadta a szocialista tulajdonviszonyok megteremtését célzó rendelkezéseit. A gyárak, a bankok, a földbirtokok, a kereskedelem és a különböző intézmények köztulaj­donba vételét gyorsan megoldotta. Ezek működtetése, központi irányítása, ellenőrzése mindvégig napirendjén szerepelt. A Kormányzótanács tevékenységében nagy teret kaptak a szociálpoli­tikai intézkedések (társadalombiztosítás, gyógykezelés, anya- és gyermekvé­delem, lakások igazságos elosztása, segélyezés). Új alapokra helyezték a keresőképes lakosság szinte valamennyi kate­góriájának bérezését. Ezzel összefüggésben nagyszabású státuszrendezést hajtottak végre. Mindvégig napirenden szerepelt az oktatás átformálása, a szocializmus állami propagandájának megszervezése, a szocialista kultúra támogatása. Bizottságokat alakítottak a magánkézben levő műkincsek köztulajdonba vételére, megszervezték a Proletár Múzeumot, a munkásmozgalom emlékei­nek gyűjtését. Visszatérően foglalkoztak az egyház és az állam szétválasz­tásának kérdésével, intézkedéseket tettek az egyházak működésének bizto­sítására. / A hatalom kérdése néhány alkalommal különösen kiélezett formában került előtérbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom