Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Bevezetés

mány előírásainak megfelelően. A feladatkörök elhatárolásának gyakorlatban való alkalmazására tehát nagyon kevés alkalom nyílott. A Forradalmi Kormányzótanács kulcsszerepe megmaradt a Szövetséges Központi Intéző Bizottság létrehozása után is. Az Intéző Bizottság belső ügyrendje számos olyan előírást tartalmazott, amely ezt biztosította. így a Forradalmi Kormányzótanács elnöke és helyettese betöltötte egyben a Szövetséges Központi Intéző Bizottság elnökének, illetve helyettesének tisztét is. Az Intéző Bizottság összehívására az elnök vagy helyettese, illetve ezek útján a Forradalmi Kormányzótanács volt jogosult. Az egyes népbiztosok , vagyis a Forradalmi Kormányzótanács tagjai lettek az Intéző Bizottság által létrehozott munkabizottságok vezetői is. Ezen túlmenően a népbiztosok vagy helyetteseik tartoztak megjelenni a Szövetséges Központi Intéző Bizottság ülésein. A Forradalmi Kormányzótanácsnak így, amint a jegyzőkönyvek is dokumentálják, a Tanácsköztársaság egész fennállása alatt meghatározó szerepe maradt. 2. A Forradalmi Kormányzótanács tevékenysége A Kormányzótanács tevékenységének középpontjában a hatalom kérdése állt. Ez alapkérdése minden kormányzatnak, ekkor azonban egy teljesen új — csak a Párizsi Kommün és Szovjet-Ororszország tapasztalataira támaszkodó — társadalmi rend megteremtése került napirendre, egy új hatalmi rendszert kellett kialakítani és működtetni, nem utolsósorban pedig a társadalom olyan osztálya jutott a hatalom birtokába, melynek nem vagy szerény tapasztalatai voltak a kormányzás terén. E nagy feladatot a hatalom korábbi birtokosainak ellenforradalomba torkolló akcióitól kísérve, az antant intervenciói közepette kellett megoldania. A nagyszabású vállalkozásra egy háborútól kiéhezett, kifosztott, nagyobb részében ellenséges csapatoktól megszállt országban került sor. Nem volt teljes az egység a Kormányzótanács tagjai között sem; a volt Szociáldemokrata Párt különböző irányzatokhoz tartozó vezetői és a kommunisták közötti viták tüzében formálódott az új rend. A Tanácsköztársaság vezetői mindezt abban a tudatban vállalták, hogy harcuk a világforradalom szerves része, hogy közvetlen segítség érkezik Szovjet-Oroszországtól, s rövidesen más országok is csatlakoznak. Kezdettől fogva nagy fontossága volt a forradalom továbbvitele szempontjából a nemzetközi helyzet és a diplomáciai kapcsolatok alakulásának. Rendszeresen napirendre került az üléseken a Szovjet-Oroszországtól várható segítség lehetősége, és ebből a szempontból a nyugat-ukrajnai helyzet, a német-ausztriai forradalom továbbfejlődése, az ottani mozgalmak támogatása, a Bajor Tanácsköztársaság helyzete, a Szlovák Tanácsköztársaság létrejötte. Folyamatos tájékoztatást kaptak a Kormányzótanács tagjai a nemzetközi eseményekről, elsősorban a munkásmozgalmakról. Megtárgyalták a népbiztosok a Smutsszal szemben képviselt álláspontot, a Clemenceau jegy-