Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Bevezetés

mány előírásainak megfelelően. A feladatkörök elhatárolásának gyakorlat­ban való alkalmazására tehát nagyon kevés alkalom nyílott. A Forradalmi Kormányzótanács kulcsszerepe megmaradt a Szövetsé­ges Központi Intéző Bizottság létrehozása után is. Az Intéző Bizottság bel­ső ügyrendje számos olyan előírást tartalmazott, amely ezt biztosította. így a Forradalmi Kormányzótanács elnöke és helyettese betöltötte egyben a Szövetséges Központi Intéző Bizottság elnökének, illetve helyettesének tisztét is. Az Intéző Bizottság összehívására az elnök vagy helyettese, il­letve ezek útján a Forradalmi Kormányzótanács volt jogosult. Az egyes népbiztosok , vagyis a Forradalmi Kormányzótanács tagjai lettek az Intéző Bizottság által létrehozott munkabizottságok vezetői is. Ezen túlmenően a népbiztosok vagy helyetteseik tartoztak megjelenni a Szövetséges Központi Intéző Bizottság ülésein. A Forradalmi Kormányzótanácsnak így, amint a jegyzőkönyvek is dokumentálják, a Tanácsköztársaság egész fennállása alatt meghatározó sze­repe maradt. 2. A Forradalmi Kormányzótanács tevékenysége A Kormányzótanács tevékenységének középpontjában a hatalom kér­dése állt. Ez alapkérdése minden kormányzatnak, ekkor azonban egy telje­sen új — csak a Párizsi Kommün és Szovjet-Ororszország tapasztalataira támaszkodó — társadalmi rend megteremtése került napirendre, egy új ha­talmi rendszert kellett kialakítani és működtetni, nem utolsósorban pedig a társadalom olyan osztálya jutott a hatalom birtokába, melynek nem vagy szerény tapasztalatai voltak a kormányzás terén. E nagy feladatot a hata­lom korábbi birtokosainak ellenforradalomba torkolló akcióitól kísérve, az antant intervenciói közepette kellett megoldania. A nagyszabású vállalko­zásra egy háborútól kiéhezett, kifosztott, nagyobb részében ellenséges csa­patoktól megszállt országban került sor. Nem volt teljes az egység a Kor­mányzótanács tagjai között sem; a volt Szociáldemokrata Párt különböző irányzatokhoz tartozó vezetői és a kommunisták közötti viták tüzében for­málódott az új rend. A Tanácsköztársaság vezetői mindezt abban a tudat­ban vállalták, hogy harcuk a világforradalom szerves része, hogy közvetlen segítség érkezik Szovjet-Oroszországtól, s rövidesen más országok is csatla­koznak. Kezdettől fogva nagy fontossága volt a forradalom továbbvitele szem­pontjából a nemzetközi helyzet és a diplomáciai kapcsolatok alakulásának. Rendszeresen napirendre került az üléseken a Szovjet-Oroszországtól vár­ható segítség lehetősége, és ebből a szempontból a nyugat-ukrajnai helyzet, a német-ausztriai forradalom továbbfejlődése, az ottani mozgalmak támoga­tása, a Bajor Tanácsköztársaság helyzete, a Szlovák Tanácsköztársaság lét­rejötte. Folyamatos tájékoztatást kaptak a Kormányzótanács tagjai a nem­zetközi eseményekről, elsősorban a munkásmozgalmakról. Megtárgyalták a népbiztosok a Smutsszal szemben képviselt álláspontot, a Clemenceau jegy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom