Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Bevezetés

,,24. §. A Központi Intéző Bizottság választja meg a Kormányzó­tanácsot s annak elnökét. 9 25. §. A Kormányzótanács tagjai a népbiztosok. A Kormányzótanács állítja a népbiztosokat az egyes népbiztosságok, illetőleg a Népgazdasági Tanács főosztályai élére. Több népbiztosság, illetve a Népgazdasági Tanács több főosztálya élére egy népbiztos is állítható. 26. §. A Kormányzótanács föladata a Tanácsköztársaság ügyeit a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése, valamint a Szövetséges Központi Intéző Bizottság utasításainak megfelelően vezetni. 27. §. A Kormányzótanács rendeleteket bocsáthat ki. Általában meg­teheti mindazt, ami az állami teendők gyors elintézéséhez szükséges. 28. §. A Kormányzótanács rendeleteiről, határozatairól s fontos ügyekben tett intézkedéseiről haladéktalanul értesíti a Szövetséges Köz­ponti Intéző Bizottságot. 29. §. A Szövetséges Központi Intéző Bizottság felülvizsgálja a Kor­mányzótanácsnak, a Népgazdasági Tanácsnak és minden más népbiztosság­nak rendeleteit, határozatait s intézkedéseit, és joga van azokat megváltoz­tatni. 30. §. Nagy fontosságú állami ügyekben a Kormányzótanács a Szövet­séges Központi Intéző Bizottság előzetes útmutatása nélkül csak a rendkí­vüli sürgősség esetében intézkedhetik. 31. §. A Kormányzótanács tagjai felelősek a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlésének és a Szövetséges Központi Intéző Bizottságnak." A 32. §-ban meghatározta, hogy milyen népbiztosságok működjenek. A 33. §-ban egyebek között kimondta, hogy a Népgazdasági Tanács­nak — amely magába foglalta a korábbi gazdasági népbiztosságokat — elvi jelentőségű rendeletei kibocsátásához a Forradalmi Kormányzótanács hoz­zájárulását kell kérnie, továbbá, hogy a Forradalmi Kormányzótanács a Népgazdasági Tanács és az egyes népbiztosságok rendeleteit megváltoz­tathatja. Forma szerint tehát az Alkotmányban foglaltak lényegesen szűkí­tették a Forradalmi Kormányzótanács hatáskörét. Valóságban azonban, mint ismeretes, a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése egyetlen alkalom­mal, megalakulásakor ülésezett. A Szövetséges Központi Intéző Bizottság összesen négy ülést tartott (június 24., június 25., június 30., július 15­16.), az első kettőn újjáválasztotta a Forradalmi Kormányzótanács tagjait, illetve a népbiztosokat, a külügyi helyzetről és az ellenforradalmi megmoz­dulásról szóló tájékoztatók mellett főleg belső ügyrendi kérdésekkel foglal­kozott, lényegében csak a harmadik és a negyedik ülésén tért rá a Forra­dalmi Kormányzótanács által elé terjesztett ügyek tárgyalására - az Alkot­9 E paragrafusra hivatkozva az igazságügyi népbiztos megbízásából július 16-án kelt előter­jesztés kifogásolta a Forradalmi Kormányzótanács elnevezés használatát. Az észrevételnek a Kor­mányzótanács Elnöksége helyt adott, július 24-én körlevélben utasította az illetékes szerveket, így a népbiztosságokat, a Népgazdasági Tanácsot, az Alkotmányban szereplő név pontos használatára. (PIArch. 601. f. 2/1919-XXXVTI-3444.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom