Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Bevezetés

,,24. §. A Központi Intéző Bizottság választja meg a Kormányzótanácsot s annak elnökét.

9 25. §. A Kormányzótanács tagjai a népbiztosok. A Kormányzótanács állítja a népbiztosokat az egyes népbiztosságok, illetőleg a Népgazdasági Tanács főosztályai élére. Több népbiztosság, illetve a Népgazdasági Tanács több főosztálya élére egy népbiztos is állítható. 26. §. A Kormányzótanács föladata a Tanácsköztársaság ügyeit a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése, valamint a Szövetséges Központi Intéző Bizottság utasításainak megfelelően vezetni. 27. §. A Kormányzótanács rendeleteket bocsáthat ki. Általában megteheti mindazt, ami az állami teendők gyors elintézéséhez szükséges. 28. §. A Kormányzótanács rendeleteiről, határozatairól s fontos ügyekben tett intézkedéseiről haladéktalanul értesíti a Szövetséges Központi Intéző Bizottságot. 29. §. A Szövetséges Központi Intéző Bizottság felülvizsgálja a Kormányzótanácsnak, a Népgazdasági Tanácsnak és minden más népbiztosságnak rendeleteit, határozatait s intézkedéseit, és joga van azokat megváltoztatni. 30. §. Nagy fontosságú állami ügyekben a Kormányzótanács a Szövetséges Központi Intéző Bizottság előzetes útmutatása nélkül csak a rendkívüli sürgősség esetében intézkedhetik. 31. §. A Kormányzótanács tagjai felelősek a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlésének és a Szövetséges Központi Intéző Bizottságnak." A 32. §-ban meghatározta, hogy milyen népbiztosságok működjenek. A 33. §-ban egyebek között kimondta, hogy a Népgazdasági Tanácsnak — amely magába foglalta a korábbi gazdasági népbiztosságokat — elvi jelentőségű rendeletei kibocsátásához a Forradalmi Kormányzótanács hozzájárulását kell kérnie, továbbá, hogy a Forradalmi Kormányzótanács a Népgazdasági Tanács és az egyes népbiztosságok rendeleteit megváltoztathatja. Forma szerint tehát az Alkotmányban foglaltak lényegesen szűkítették a Forradalmi Kormányzótanács hatáskörét. Valóságban azonban, mint ismeretes, a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése egyetlen alkalommal, megalakulásakor ülésezett. A Szövetséges Központi Intéző Bizottság összesen négy ülést tartott (június 24., június 25., június 30., július 1516.), az első kettőn újjáválasztotta a Forradalmi Kormányzótanács tagjait, illetve a népbiztosokat, a külügyi helyzetről és az ellenforradalmi megmozdulásról szóló tájékoztatók mellett főleg belső ügyrendi kérdésekkel foglalkozott, lényegében csak a harmadik és a negyedik ülésén tért rá a Forradalmi Kormányzótanács által elé terjesztett ügyek tárgyalására - az Alkot9

E paragrafusra hivatkozva az igazságügyi népbiztos megbízásából július 16-án kelt előterjesztés kifogásolta a Forradalmi Kormányzótanács elnevezés használatát. Az észrevételnek a Kormányzótanács Elnöksége helyt adott, július 24-én körlevélben utasította az illetékes szerveket, így a népbiztosságokat, a Népgazdasági Tanácsot, az Alkotmányban szereplő név pontos használatára. (PIArch. 601. f. 2/1919-XXXVTI-3444.)