Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 4. füzet 1290–1301 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13. Budapest, 1987)

presentiam exhibuerunt nobis privilégium domini Ladislai illustris regis Hungarie, karissimi fratris nostri clare memorie super terra rufi Tyburcii confectum petentes a nobis cum instantia, ut nos ipsum privilégium ratum habere et nostro dignaremur privilegio confirmare. Cuius quidem privilegii tenor talis est: (Következik IV. László 1282~i privilégiuma, lásd a 3136. sz.) Nos itaque petitionem ipsius capituli de Scepus attendentes fore iustam, quia inspeximus ipsum privilégium regis Ladislai karissimi fratris nostri non abrasum, non cancellatum, non abolitum, nec in aliqua sui parte vitiatum considerantesque, ut collationes regum pro remedio animarum facte non debeant, nec valeant per quempiam retractari; tenorem ipsius privilegii de verbo ad verbum presentibus inseri facientes et collationem per eundem regem Ladislaum ecclesie et capitulo Sancti Martini in terra rufi Tyburcii factam aprobantes ad petitionem venerabilium patrum Lodomerii Strigoniensis et Johannis Colocensis ecclesiarum archiepiscoporum dilectorum et fidelium nostrorum dictum privilégium regis Ladislai ratum habentes et acceptum auctoritate presentium confirmamus duplicis sigilli nostri munimine roborando. Dátum per manus discreti viri magistri Theodori prepositi ecclesie Albensis, aule nostre vicecancellarii dilecti et fidelis nostri anno Domini M° CC° nonagesimo, tertio Kalendas Decembris, regni autem nostri anno primo. 3678. * — Chanho föld ügyében kiadott privilégiumát, amelyben le voltak írva a föld határai, említi a csázmai káptalan 1312. dec. 6-i oklevele a határok leírásával. (Smiciklas VIII. 323.) (A keltezésre nézve vö. a 3677. sz.) * — megparancsolja a pozsonyi káptalannak, hogy küldje ki megbízottját, akinek jelenlétében Reche fia: Miklós királyi ember vizsgálja meg, hogy Myr föld és az utód nélkül elhunyt két castrensis földje a pozsonyi váré-e és így eladományozható-e, említi III. András 1290. dec. 2-i privilégiuma. (Fejér VI. 1. 51.) ^^gQ + — Hercel fiai: Mátyás, Márton és Zorad (Zorardus) Chollokus-i nemesek kérésére újólag nekik adja a pozsonyi várhoz tartozó Myr nevű földet, s az utód nélkül elhalt Foth és Lőrinc várnépek földjét a révvel, mely Verekene mellett, házuk közelében a Chollow folyón van. Nevezettek mindezt már IV. Lászlótól is megkapták, amire vonatkozó oklevelét tartalmilag átírja (3604. sz.). Az adományozás előtt Reche fia: Miklós királyi ember a pozsonyi káptalan kiküldöttjének jelenlétében meggyőződött arról, hogy a birtokok eladományózhatok és megjárta a határokat, amiket az adománylevél is tartalmaz. Egyszersmind a jelen adománnyal ellentétes bármely oklevelet érvénytelenít. — D. p. m. discr. viri mag. Theodorii Albensis eccl. prepositi, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. D. M° C°C° XLXXXXX™ quarto Non. Dec, indict. quarta, r. aut. n. a. primo. Eredeti: 44,5 % 47 cm. A díszesnek szánt kezdő A részére üres helyet hagytak, ahová később primitív maiusculát rajzoltak. Feltűnő, hogy ennek ellenére az Andréas szó teljes. Függőpecsét darabkái. DL 1296. (NRAfasc. 1504. n. 11.) Átírta: pozsonyi káptalan 1304. aug. 9. (Archív mesta Bratislavy, Pozsony város, Oklevelek 22. sz. — DF 238648.) Fejér VI. 1. 50. Szentpétery kéziratában az oklevelet gyanúsnak tartotta a kezdő A részére üresen hagyott hely ellenére kiírt teljes Andréas miatt, továbbá a kissé feketébb tintával írt annus regni és a pecséten volt A A miatt. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy írása milyen közel