Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)

(1274.) júl. 19. Esztergom. 1274. júl. 22. — megparancsolja D(énes) nádor Oclych-i ispánnak és a kunok bírájának, N(icolaus) országbíró Guechke-i és Zenia-i és D(edalus) zalai ispánnak, hogy szüntessék meg a vizsgálatot Sidou fiával: Sidou-val szemben. Kiderült ugyanis, hogy Hyud és fiai, továbbá Zekul György, Costatun, Dámján, Simoun és Bank, a Debrete földön lakott zalai várnépek a királyi alkancelláriában csalárd úton eszközöltek ki oklevelet Debrete földre vonatkozólag azt állítván, hogy ők várjobbágyok. Minthogy pedig várnépek és nem várjobbágyok, s a nevezett földön várjobbágy sohasem lakott, Sidou jogosan kapta meg cserében Kebele földért Debrete földet. — D. Strigonii, feria quinta ante festum Marié Magdalene. Eredeti: 21X6,6 cm. Hátlapjára nyomott pecsét darabja. Dl. 93.863. (Festetics lt.) Hazai okmt. V. 50— Kivonat: Mon. eccl. Strig. II. 41., Kukuljevic: Regesta No. 1131. A csak kezdő betűkkel jelölt méltóságokat egy időben — amint azt a Hazai okmt. is megállapította — csak 1274. év júliusában találjuk. 2516. — Eymich fiának: Dewecher-i Márton comesnek adományozza a Veszprém megyei Kohar nevű, egykor királynéi földet. Átírta: III. András 1291. (Pálffy család seniorátusi lt. Fasc. XXVII. n. 231. b. — OL. Fkgy.) Tartalmilag átírta: Konth Miklós nádor 1359. ápr. 7. (Uo. n. 231. — OL. Fkgy.) Az oklevél szövege: Ladizlaus dei gratia Hungarie, Dalmacie, Croacie, Rame, Seruie, Gallicie, Lodomerie, Cumanie Bulgarieque rex omnibus presentem paginam inspecturis salutem in dominó. Ad universorum notitiam harum serié volumus pervenire, quod comes Martinus de Dewecher filius Eymich a primevis sue iuventutis temporibus operibus indefesse fidelitatis insudans regié maiestati gratum servitium in singulis regni nostri negotiis emergentibus exhibuit et inpendit et specialiter cum per vastus exercitus regis Bohemie capitalis nostri inimici quedam castra et munitiones nostre fraudulenter circa terminos térre nostre capta fuissent, idem comes Martinus in castro Lyndua existens castellanus pro fidelitate nobis et regno debita contra totam molem predicti exercitus et eius inpugnationem potentialiter dimicans laudabiliter defensavit, ubi quatuor servientes eiusdem nobiles regni nostri fuerunt interempti, idem comes Martinus in huiusmodi conflictu excipiens grandé vulnus. Nos autem in recompensationem tot et tantorum fidelium servitiorum, licet maiora promeruisset, quandam terram reginalem Kohar vocatam in comitatu Vesprimiensi existentem contiguam térre ipsius comitis Martini cum suis pertinentiis contulimus eidem comiti Martino et per eum suis heredibus de beneplacito domine regine consortis nostre karissime et consilio baronum nostrorum perpetuo possidendam, in cuius térre possessionem eundem comitem Martinum per magistrum Blasium aule nostre notarium coram testimonio capituli Wesprimiensis convocatis commetaneis et vicinis et nullo contradicente fecimus introduci. Cuius quidem térre mete, prout in litteris predicti capituli vidimus continery (!), hoc ordine distinguntur: incipit enim prima meta iuxta terram hereditariam ipsius comitis Martini Dewecher vocatam ab occidente, ubi in quadam arbore ilicis sunt due mete, quarum una est meta térre ipsius comitis Martini, alia vero populorum ville Zek et tertia térre antedicte de novo erecta et inde procedens iuxta dictam terram Zek versus orientem venit ad tres metas, a quibus progrediens per quoddam virgultum venit ad tres metas in eodem virgulto constitutas et ab illis in eodem virgulto procedens directe contingit quandam arborem piri, ubi similiter sunt tres mete, deinde in eodem virgulto procedens versus tres metas dirigitur et contingens terram ibidem populorum de villa Berend, a quibus iuxta eandem terram procedens versus meridiem contingit tres metas et procedens parumper pervenit ad quandam viam, ubi sunt quinque mete et continuatur ibidem térre nobilium de Korűnithar, iuxta quam procedens venit ad tres metas et dehinc ad alias tres metas et postmodum similiter ad alias tres, de quibus procedens relicta terra nobilium predictorum de Kuruntar deciinat ad occidens et contingens terram iobagionum cocorum domine regine et iuxta eandem procedens pervenit ad arborem quandam salicis, ubi sunt tres mete et post hec ad alias tres metas, de quibus progrediens contingit quoddam fenetum, ubi sunt tres mete, post hec asscendens quendam monticulum contingit tres metas et postmodum similiter tres, a quibus procedens versus meridiem contingit tres metas et postmodum iuxta quandam viam procedens venit ad tres metas et etiam parumper procedens ad alias tres et post hec contingit quandam arborem ilicis, ubi contiguatur térre nobilium de Myske, deinde divertit ad partém occidentalem et contingit arborem ilicis, ubi sunt tres mete, deinde parumper procedendo contingit quandam silvam, ubi sunt mete tres, a quibus