Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)

1274. júl. 23. procedens iuxta silvam eandem versus aquilonem declinando contingit tres metas et ab illis revertendo ad occidens iuxta eandem silvam venit ad tres metas et iterum ad tres, postmodum etiam ad alias tres, a quibus procedens directe contingit tres metas angulares, ubi prefatam terram comitis Martini Dewecher scilicet rursus contingit et sic terminatur. In cuius rei memóriám perpetuamque firmitatem eidem comiti Martino presentes concessimus litteras duplicis sigilli nostri munimine roboratas. Dátum per manus venerabilis viri magistri Benedicti sancte Strigoniensis ecclesie electi eiusdemque loci comitis perpetui, Budensis prepositi aule nostre vicecancellarii dilecti et fidelis nostri anno domini M° CC° septuagesimo quarto, undecimo Kalendas Augusti, regni autem nostri anno secundo, venerabilibus patribus Johanne Spalatensi et Stephano Colocensi archiepiscopis, Lamperto Agriensi, Briccio Chanadiensi, Job Quinqueecclesiensi, Phylipo Waciensi aule domine regine karissime consortis nostre cancellario, Paulo Wesprimiensi aule nostre cancellario, Tymotheo Zagrabiensi, Dyonisio Jauriensi et Petro Transiluano episcopis ecclesias dei feliciter gubernantibus, Dyonisio palatino iudice Cumanorum comite de Oklich, Herrico bano totius Sclauonie, Nicolao woyauoda Transiluano comite de Zounuk, Nicolao iudice curie nostre comite de Guechke, Paulo bano de Zeurino, Iwachino magistro tawarnicorum nostrorum comite de Plys, Moys magistro tawarnicorum domine regine karissime consortis nostre comite Symigiensi, Herbordo magistro dapiferorum nostrorum comite de Barana, Petro magistro pincernarum nostrorum comite Zulgeuriensi, Johanne Supruniensi, Dedalo Zaladiensi, Oghuz Wesprimiensi, Gregorio Castriferrei, Tyba Tolnensi comitibus et aliis quampluribus comitatus regni tenentibus et honores. A méltóságok sorában Herbordus baranyai ispán asztalnokmestersége és Péter szolgagyőri ispán pohárnokmestersége feltételezhetően az átírás hibája. Ez időben Herbordus baranyai ispán lovászmester, Renoldus szolgagyőri ispán asztalnokmester volt. E tisztségeket és neveket keverhette össze az átíró oklevél másolója. Az oklevél egyébként gyanúra nem ad okot. 2517. — Muthmerius Scypus-i prépost kérésére átírja és megerősíti Loránd szepesi ispán 1274. jún. 15-i privilegiális oklevelét a prépost és a váraljai (de suburbio) szászok között a Váraljáról Lőcsébe vezető út és a Mindszentből jövő út közt fekvő föld miatt folyt vitában létrejött megegyezésről. Eredeti: Díszes kezdő L. Függőpecsét zsinórja. Szepesi káptalan magánlt. Ser. 2. fasc. 2. n. 10. (OL. Filmtár C 26. doboz.) Kivonat: Fejér V. 2. 231. Az oklevél szövege: Ladizlaus dei gratia Hungarie, Dalmacie, Croacie, Rame, Seruie, Gallicie, Lodomerie, Cumanie Bulgarieque rex omnibus presens seriptum inspecturis salutem in omnium salvatore. Ad universorum notitiam tenoré presentium volumus pervenire, quod magister Muthmerius prepositus de Scypus dilectus et fidelis noster ad nostram accedens presentiam optulit nobis litteras privilegiales magistri Lorandi comitis de Scypus dilecti et fidelis nostri confectas super distinctionibus et terminis terrarum ecclesie sue de Scypus, quas nostro petiit privilegio confirmari. Quarum tenor talis est: Nos magister Lorandus comes de Scypus significamus universis, quibus scire expedierit et presentes ostenduntur, quod cum inter virum diseretum magistrum Muthmerium prepositum Scypusiensem ex parte una et Saxones de suburbio super metis et terminis ipsorum ex altéra matéria orta fuisset questionis coram nobis, tanquam coram iudice ordinario diu fuisset ventilata, tandem ex nostra permissione et mediantibus nobilioribus et melioribus dicte térre, videlicet abbate Scypusiensi, Rycolpho et Polono nobilibus, Jaan, Zador, Fyoch nobilibus, Wytk, Ponit, Tyburcio, Jordano filüs iobagionum, Arnoldo comite Saxonum, Goblino quondam comite Sclauorum, Arnoldo filio Detrici comitis, Cunch de Gurgev, Hannus villico de Leucha, Heyn, Landwardo civibus de Leucha, Myculith Gallico et aliis Teutonicis et Hungarys quamplurimis talis inter ipsos ex beneplacito partium intervenit compositio, ut medietatem térre, que iacet inter magnam viam, per quam de suburbio itur in Leucha et inter viam, que de villa Omnium sanctorum venire solebat et in eandem magnam viam cadebat, sub monte lapidoso incipiendo, qui est supra ecclesiam sancti Martini et dicto monte, preposito et ecclesie pacifice remanente usque ad bivium dictarum viarum, licet privilégium ecclesie in ipsa magna via, per quam de suburbio itur in Leucha, circuiret, pro bono tamen pacis non obstante privilegio priori ecclesie super donatione eiusdem térre confecto, diviserunt