Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)

(1274.) aug. 8. Zólyom. 1274. aug. 9. Zólyom. Joachyno magistro tauarnicorum nostrorum comite de Plys, Paulo bano de Zeurino, Nycolao iudice curie nostre comite de Gecke, Moys magistro tauarnicorum domine regine karissime consortis nostre comite Symigiensi, Reynoldo magistro dapiferorum nostrorum comite Zulgageuriensi, Nycolao magistro pincernarum nostrorum comite de Keue et de Crasu, Herbordo magistro agasonum nostrorum comite de Barana, Dominico comite de Zolum, Johanne comite Supruniensi, Gregorio comite Castriferrei, Dedalo comite Zaladiensi, Jacobo comite Nytriensi et aliis quampluribus comitatus regni nostri tenentibus et honores. 2524. — Ypolitus Sarus-i plébános panaszára megparancsolja a váci káptalannak, hogy Lampert egri püspöknek a sárosi egyházat a főesperes hatósága alól kivevő oklevelét bírósági és egyéb célokra szóról szóra írja át, hogy a féltett eredetit biztos helyen elhelyezve, az oklevelet be tudja mutatni. — D. in Zolium, feria quarta ante festum b. Laurentii. Átírta: váci káptalan 1274. > szepesi káptalan 1311. jún. 26. > Miklós egri püspök 1338. ápr. 25. > szepesi káptalan 1345. nov. (10.) > ua. 1424. jan. 13. (DI. 11.457.) Wagner: Dipl. Sáros 461., Katona: Hist. crit. VII. 664., Fejér V. 2. 196., Adalékok Zemplén vm. 1915. 306. (magyar ford. is.) 2525. — bizonyítja, hogy Miklós fiai: Fulcus és Zoch, valamint Ludan-i Zachud fia: Joub között Rypun birtok, 10 szolga és szolgáló, s a Joub által okozott 40 márka kár miatt támadt perben közvetlenül a megítélt párbaj előtt megegyezés jött létre. Eredeti: 27,5x 11,7 cm. Hátlapjára nyomott pecsét helyével. Dl. 40.116. (Múz. Törzsanyag.) Az oklevél szövege: Nos Ladizlaus dei gratia rex Hungarie memorie commendantes significamus universis, quod cum Fulcus et Zoch filii Nycolay Joub filium Zachud de Ludan super facto cuiusdam possessionis Rypun vocate et super decem capita servorum et ancillarum ac super dampnis quadraginta marcarum per eundem Joub sibi illatis, sicut dicebant, in figura iudicii convenissent et partibus volentibus, petentibus et sponte assumpmentibus duellum fuisset adiudicatum inter ipsos ita, quod predictus Fulcus personaliter, pro Joub vero Matheus filius euisdem in quindenis sancti Jacobi apostoli in equis et in armis dimicare invicem debuissent, tandem partes cum in area certaminis advenientibus ipsis quindenis comparuissent pugnaturi, ad talem pacis compositionem probis viris mediantibus devenerunt, quod predicti Fulcus et Zoch dictam possessionem Rypun, que in litem deducta fuerat, dimiserunt et reliquerunt propter bonum pacis ipsi Joub pacifice possidendam, idem vero Joub, ut stimulus controversie inter ipsos penitus sopiatur, quandam possessionem suam Razauag vocatam et aliam possessionem Alexandri filii sui similiter Razauag nominatam, per eundem Joub ipsi Alexandro cum litteris privilegialibus datam pariter et collatam permittente ipso Alexandro, qui personaliter comparens huismodi compositioni consensum prebuit et assensum, ipsis Fulcus et Zoch possidendas perpetualiter assignavit. Cetere autem possessiones ipsorum mediantibus eisdem probis viris inter ipsos taliter sunt divise, quod possessiones Vylak, Thermus et Tesun (Tesim?) vocatas Joub cum filiis suis communiter possidebit, possessiones vero Doran, Ludan et Chalad nuncupatas Fulcus et Zoch invicem possidebunt. Addicimus etiam, quod Üdém Fulcus et Zoch quandam possessionem suam Bana vocatam, que eis ratione ipsius divisionis devenerat, predicto Alexandro filio videlicet sepedicti Joub pro quinque marcis se vendidisse perpetuo sunt confessi. Dampnum autem quadraginta marcarum et decem servorum ac ancillarum, quod ipsi Fulcus et Zoch per ipsum Joub illatúm, sicut superius est expressum, asserebant et quinquaginta marcas, quas idem Joub pro ipsis Fulcus et Zoch in dotem noverce eorum et abbati de Zubur dicebat se persolvisse et ab eisdem ordine iudiciario requirebat, partes propter bonum pacis et concordiam tollerabunt ita, quod nec super ipsis dampnis et rebus in litem deductis, nec etiam super concambio térre ipsorum Turuch nominate lis et discordia aliqua inter ipsos de cetero poterit susscitari et huius compositionis seriem propter cautelam firmiorem in litteris privilegialibus capituli Strigoniensis partes, cum in octavis Nativitatis beaté virginis in eodem capitulo personaliter comparebunt, inseri facere tenebuntur. Dátum in Zolum, in vigília sancti Laurencii martiris anno domini M° CC° LXX° quarto. 2526.