Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)
(1274.) aug. 10. (Zólyom)lipcse. 1274. aug. 10. 1274. aug. 11. Zólyom. 1274. aug. 13. (1274.) aug. 15. (Zólyom)lipcse. — bizonyítja, hogy Paznan tiltakozott az ellen, hogy testvére: az egri püspök által Mihály clericus honti várjobbágynak eladott Scelen-i birtokrészt Mihály a vejének akarja átadni, s ígéri, hogy erről nem ad ki privilégiumot. — D. in Lipche, in festő s. Laurentii. Átírta: a) István nádor 1390. jún. 8. (Dl. 69.277. Kubínyi lt.) b) ua. 1390. júl. 31. (Dl. 37.269. és Dl. 69.279. Kubínyi lt.) Fejér V. 3. 511. Az átírásban fennmaradt oklevél Damus pro memoria-va\ kezdődik, tehát intitulatio-ja teljes bizonyossággal nem állapítható meg. Az átíró oklevél ugyan azt írja: littere utputa sine titulo et anno emanate sigillo olym domini Ladislai regis Vngarie maiori, ut id sculptura eiusdem demonstrabat, mégis arra kell következtetni, hogy nem IV. László, hanem IV. Béla okleveléről van szó. (Fejér önkényesen írta eléje IV. László intitulatio-ját.) — Az évszám nélküli oklevél évszámát Karácsonyi (Hamis oki. 116. 150. sz.) Szabó Károlyra hivatkozva 1274-ben állapította meg IV. László augusztus 11-i zólyomi tartózkodása alapján (1. a 2528. sz.). E feltevés nem egészen szilárd volta már Szentpéterynek is feltűnt és felhívta a figyelmet arra, hogy „IV. Lászlónak aug. 11-i oklevele még Zólyomból van keltezve, vagy hibás tehát a Szelényről szóló oklevél másolata, vagy pedig az aug. 11-i keltezés visszadatált, s akkor IV. László már Zólyomlipcsén volt." (Kézirati hagyaték.)— A keltezés ellentmondását megoldja, ha az oklevél keltét az 1269. évre tesszük, amikor IV. Béla július hónapban Zólyomlipcsén volt (1609. és 1610. sz.), s valószínűleg aug. 6-i oklevele is ott kelt (1611. sz.). Ezt a megoldást az is alátámasztja, hogy a jelen vitás ügyet V. István már 1270-ben lezárta (2045. sz.), tehát a közbeeső intézkedés az ítélet után nem indokolt. (A vita egyébként 1268ban kezdődött Paznanus tiltakozásával. Dl. 69.277.) Az 1390. évi átírásnál valószínűleg félreismerték IV. Béla pecsétjét, hisz a rövid szövegű oklevél nyilván kis hártyaszeleten volt, s a hátlapra nyomott pecsét körirata már nem volt meg. (Az átírás egyébként isa„sculptura"-ra hivatkozik.) Ezek után az oklevelet nem IV. László, hanem IV. Béla oklevelének kell tekinteni. 2527. — IV. László levele Spalató városához. Kukuljevié: Regesta No. 1134. Lásd (1273.) aug. 10-i keltezéssel a 2399. sz. alatt. — clericusának: László mester honti főesperesnek itthon és a római curiánál, s több királyi udvarban neki és elődeinek tett szolgálataiért két királyi udvarnok: az utód nélküli Zolath és Koyon Dupupuch nevű földjét adományozza, amely Hont megyében László mester Gyriky nevű földje mellett fekszik, miután Zolath, s Koyon fiai, a föld volt lakói a sági premontrei prépost és konvent előtt lemondtak a földdel kapcsolatos jogaikról, s a beiktatást a sági konvent tanúsága mellett Hunth fia: Ders comes elvégezte; tiltja egyszersmind a zólyomi comest, az udvarnokok ispánját és más bírókat László mesternek vagy officiálisainak e föld birtokában való háborgatásától. — D. in Zolum, in crastino b. Laurentii a. d. M° CC° LXX° quarto. Eredeti: 23x 10 cm. Hátlapjára nyomott pecsét helye. Esztergomi káptalan magánlt. Lad. 19. fasc. 1. n. 4. (OL. Filmtár 558. doboz.) Magyar Sión III. 225., Codex Strig. II. 112., Wenzel IX. 70., Mon. eccl. Strig. II. 41. 2528. — támogatást ígér Trau városának, illetőleg parancsot ad Pál bánnak. Kukuljevié: Regesta No. 1135. és 1136. Lásd (1273.) aug. 12-i keltezéssel a 2400. és 2401. sz. alatt. — egészsége helyreállításával szerzett érdemeiért orvosának: Gellért mesternek adja minden ellentmondást félretéve a zágrábi vár Tornawa nevű földjét a rajta levő Karalicha faluval, s erről neki a zágrábi káptalan jelentésének beérkezése után kiállítandó végleges adománylevelet ígér. — D. in Lypche, in festő Assumptionis virginis gloriose.
