Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)
1274. aug. 8. ban ne zavarják, sőt inkább védelmezzék az esetleges háborgatókkal szemben. — D. in Zolum, tertio die festivitatis b. Dominici conf. Eredetije (a Hazai okit. szerint) a Keczer család levéltárában Lapispatakon volt. Hazai okit. 71. Az évszám a Hazai okit. helyes megállapítása. (Vö. a 2520. és a 2526. sz.) 2523. — anyja nővérének: Gergely vasvári ispán feleségének adományozza a királyi udvarnokok Somogy megyei Karán (Kara) nevű földjét cserébe az V. Istvántól hitbérként adományba kapott Paan nevű királynői földért, amelyet tőle elvett és az Aba nb. Chubanka fiainak: János comesnek és testvéreinek adott. Eredeti: 54,5x29,1 cm. Díszes kezdő L. Függőpecsét zsinórja. Dl. 49.222. (Mérey lt.) Átírta: pécsi káptalan 1307. jan. > I. Károly 1317. febr. 15. (Dl. 49.233. Mérey lt.) > ua. 1323. máj* 25. > pécsi káptalan 1349. febr. 1. (Dl. 49.234. Mérey lt.) Kivonat: Turul 1922—1923. 14. Az oklevél szövege: Ladizlaus dei gratia Hungarie, Dalmacie, Croacie, Rame, Seruie, Gallicie, Lodomerie, Cumanie Bulgarieque rex omnibus presens scriptum inspecturis salutem in omnium salvatore. Ad universorum notitiam tenoré presentium volumus pervenire, quod cum serenissimus rex Stephanus karissimus páter noster inclite recordationis quandam terram reginalem Paan vocatam domine matertere nostre, uxori scilicet Gregorii comitis Castriferrei dilecti et fidelis nostri in dotem contulisset et etiam domina regina karissima mater nostra eandem terram ex parte sua eidem domine sorori sue condonasset, collationi huiusmodi plénum consensum adhibendo, piacúit nobis postmodum, ut eandem terram ab eadem domina auferendo comiti Johanni et fratribus suis, filiis Chubanka de genere Aba conferamus, in cuius térre concambium nos de baronum nostrorum consilio contulimus et dedimus eidem domine sorori seu matertere nostre quandam terram uduornicorum nostrorum Karán vocatam in comitatu Symigiensi existentem perpetuo et inrevocabiliter a se et suis heredibus possidendam et eandem terram sibi per Jacobum Fyntur hominem nostrum sub testimonio preceptoris domus templi de Okur fecimus assignari nullo contradictore existente. Cuius quidem térre Kara mete, prout in litteris dicti preceptoris contineri vidimus, hoc ordine distinguntur: Prima meta incipit iuxta aquam Kara a parte occidentali et ibi sunt due mete terree, in quarum una gyumelchenfa, in secunda vero meta yhorfa, que est meta abbatis sancti Martini a parte meridionali iam vádit ad silvam ad partém occidentalem et ibi sunt due mete terree, in quarum una cherasus et secunda nova adhuc tendit ad partém occidentalem ad aquam Sashagfev et ibi sunt due mete iuxta lignum salicis et adhuc tendens ad aquam Fyvyh et ibi sunt due mete, una in prato, secunda in arbore egurfa, item deciinat ad partém septemtrionalem iuxta aquam Fyuyh et ibi sunt due mete in arbore una scylfa, secunda keurusfa, adhuc tendens ad partém septemtrionalem et in nemore quodam sunt tres mete yurtianfa et secunda pirus et tertia gurtian et gumulchen, adhuc tendens ad eandem partém et ibi sunt due mete terree et ibi a meta abbatis sancti Martini mete terminantur separando in fine ville Bosoner obol, inde vádit ad montem ad partém orientalem iuxta metas Petri filii Johannis de Wyscov et in monte deciinat ad septemtrionalem et ibi sunt due mete, prima kerkus(l), secunda pirus, adhuc tendens ad septemtrionalem et ibi Petrus dimisit in pace, iam vádit ad metas abbatis de Puzagh ad septemtrionalem et a meta abbatis deciinat vallem quandam, ubi est meta nova, secunda fagus; iam vádit ad Noghovh et est commetaneus magister Nycolaus filius Jule, inde vádit ad aquam Kara, ubi similiter ipse Nycolaus est commetaneus et ibi meta dicte térre terminatur. In cuius rei memóriám et perpetuam firmitatem presentes dedimus litteras duplicis sigilli nostri munimine roboratas. Dátum per manus magistri Benedicti sancte Strigoniensis ecclesie electi perpetuique comitis loci eiusdem prepositi Budensis, aule nostre vicecancellarü dilecti et fidelis nostri anno domini millesimo CC° septuagesimo quarto, VI 0 Idus Augusti, regni autem nostri anno secundo, venerabilibus patribus Stephano Colocensi et Johanne Spalatensi archiepiscopis, Lamperto Agriensi, Briccio Chanadiensi, Paulo Wesprimiensi aule nostre cancellario, Phylippo Wacyensi aule domine regine karissime consortis nostre cancellario, Lodomerio Waradiensi, Thymotheo Zagrabiensi, Dyonisio Jauriensi et Petro Transiluano episcopis ecclesias dei feliciter gubernantibus, Dyonisio palatino comite de Oclych iudice Cumanorum, Henrico bano totius Sclauonie, Nycolao woyouoda Transiluano comite de Zonuk,
