Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1914. év

Hasonló rendkívüli követelmények támadnak a harcoló csapataink körében kitört kolera, vérhas okozta tömegfertőzés következtében. Százszámra szállítják a hadműveletek területéről a kolerás betegeket, akiknek elhelyezése igen sürgős intézkedést követel." Javasolja több fűthető barakk-kórház létesítését, a fővárosban és vidéken egyaránt, továbbá bizonyos útvonalak mentén fekvő vasúti állomások mellett. 18 barakk-kórház és 20 járványbarakk létesítésére 10 014 000 K költség szükséges. Vö. 1914-30-17. 32. 1914. szept. 29. (28.) — 42. Internáltak és menekültek ellátása. L, 1914 — 20—16. A belügyminiszter előadja, hogy az internált vagyontalan magyar és külföldi állampolgárok, valamint a hazánkba menekült vagyontalan osztrák állampolgárok ellátására igénybevett 700 000 K-ig terjedő hitelt már teljes összegében felhasználta, mert a „katonai hatóságok részéről a hadviselés érdekében tett intézkedések következtében napról-napra szaporodik azoknak a vagyontalan internáltaknak és menekülteknek száma, akiknek ellátásáról gondoskodnunk kell. Az első csoportba tartoznak az internáltak, vagyis egyrészt azok a megbízhatatlan egyének, akik a hadviselés érdekében az ország határszéli részeiből, különösen a délvidékről, Boszniából és Horvátországból az ország belsejébe, magyarlakta törvényhatóságok területére irányíttattak, másrészt azok a külföldi állampolgárok, akik azon oknál fogva, mert államaik a monarchiával hadiállapotba kerültek, Magyarországon visszatartattak és hasonló módon hatósági felügyelet alá helyeztettek." A vagyontalan internáltakkal kapcsolatos, valamint az esztergomi fogolytáborban felmerült építkezési költségeket a katonai kincstár téríti meg. „A második csoportba tartoznak azok a vagyontalan menekültek, akik a galíciai hadműveletek területének kiterjesztése, illetőleg eltolása következtében az ország határán tömegesen átjöttek. A katonai hatóságok ugyanis Galíciának nagy részéből a polgári lakosságot eltávolíttatták, északi szorosainknak osztrák környezeteit pedig a Bukovinától a Sáros vármegye területén fekvő Dukla-szorosig hadműveletek céljaira kiüríttették. Ennek következtében, de saját elhatározásukból is ezerén meg ezerén jöttek át a közel magyar területre. Ezek közül a vagyonos és intelligens elem tovább utazhatik az ország belsejébe vagy Ausztriába, a vagyontalan és létfenntartásáról gondoskodni nem képes elemnek legnagyobb része azonban a határszéli magyar vidékre tódul. Máramaros vármegye összes városai ós községei tele voltak osztrák menekülőkkel ; de a katonai hatóság azoknak sürgős eltávolítását kívánván, elhelyezésükről, illetőleg továbbításukról kellett gondoskodni. Szatmárnémeti városban létesített barakktáborban már 4000-nól több, Besztercén pedig szintén nagyszámú vagyontalan osztrák honost látunk el, és még hozzávetőleg sem tudjuk megállapítani azoknak számát, akik nem őrzött határutakon szekéren vagy gyalog jöttek át és különböző községekben szálltak meg.