Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1914. év

Tetemes költséget okoz ezenkívül a tovább utazó vagyontalan menekülteknek — ezek között számos tisztviselőnek — a vasúti állomásokon való ólelmeztetése. Nagyobb kiadások merültek fel azáltal is, hogy egyes magán vasutak a menekülőknek továbbszállítását csak a viteldíj lefizetése mellett vállalják ; tehát a viteldíjakat előlegeznünk kell." Az osztrák menekültek ellátási költségeit az osztrák kormány meg fogja téríteni, ugyancsak gondoskodni fog visszaszállításukról is. „Az eltartásra szorultak harmadik csoportját alkotják azok a vagyontalan menekülők, akik az ország déli részeiből és Horvátországból a szerb betörések következtében kisebb-nagyobb számban az ország belsejébe tódulnak, illetőleg rövidebb-hosszabb ideig ott tartózkodnak." Ily módon az előlegezendő költségek esetleg milliókra fognák rúgni. Kéri a belügyminiszter, hogy erre a célra újabb 400 000 K erejéig terjedő hitelt vehessen igénybe. 1915. jan. 8-án {30. pont) a minisztertanács újabb 500 000 K, 1915. febr. 20-án (43. pont) 1 000 000 K hitel igénybevételét kérte fenti célra. — L. továbbá : 1915 — 4—43 . 33. 1914. szept, 29. (28.) — 54. Az 1878¡91. évi születésű fegyverképtelen népfelkelők felhasználása. L. 1914 — 27 — 4. A honvédelmi miniszter úr előadja, hogy azon fogyatékok folytán, melyek a háború alatt a közös hadsereg és honvédség hadi állományában keletkeznek, szükséges már most arról is gondoskodni, hogy további pótlásuk miképpen eszközöltessék. E célra a 20—22 éves népfelkelésre kötelezettek október hó vége felé be fognak hívatni, s kiképeztetésük után december hó folyamán az addig támadt fogyatékok pótlására föl fognak használtatni. Az azután még beálló további fogyatékok pótlására rendelkezésre állnak még a népfelkelésre kötelezetteknek azon korosztályai, melyek a sorozó bizottság által /vagy vegyes felülvizsgálat útján/ fegyverképteleneknek talált állításkötelesekből alakulnak, tehát olyanokból, akik katonai kiképzésben nem részesültek /illetőleg csak igen rövid ideig részesültek/. Ezen egyénekre nézve a fegyverképtelenre szóló sorozóbizottsági határozat a védtörvényi utasítás I. rész 51. §. 7. pontja negyedik bekezdése értelmében azt jelenti, hogy a hadköteles ezen határozat meghozatala idejében a népfelkelési szolgálatra fegyver nélkül alkalmas. Minthogy azonban a népfelkelésről szóló 1886. évi XX. t. c. 2. §.-a azt mondja ki, hogy „a népfelkelési kötelezettség alá esik minden honpolgár, aki akár az általános, akár csak a nópfelkelósi szolgálathoz szükséges védképessóggel bír," nincs törvényes akadálya annak, hogy a fegyverképtelennek osztályozott népfelkelésre kötelezettek a nópfelkelósi fegyveres szolgálatra való alkalmasságuk tekintetében erre a célra alakított bizottság által megvizsgáltassanak és nópfelkelósi fegyveres szolgálatra való alkalmasságuk esetén népfelkelési szolgálatra behívassanak, katonailag kikópezt essenek és ha kiké-