Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1918. év
j árulásával. Bosznia-Hercegovina 3 a magyar szent korona országaihoz csapoltatnék, de utóbb az országok saját elhatározása lesz mérvadó arra nézve, vájjon mint corpus separatum 4 Magyarországhoz vagy pedig közvetlenül Horvát—Szlavónországokhoz csatoltatnók-e ? E bejelentések kapcsán a kereskedelemügyi miniszter úr, utalással e tárgyban már előző alkalmakkor tett javaslataira és úgy a miniszterelnök úrral, mint a horvát miniszter úrral történt megbeszéléseire, javaslatot tesz aziránt, hogy foglaljon a kormány állást abban az irányban, hogy abban az esetben, ha Dalmácia egyesíttetik Horvát— Szlavónországokkal, a fiumei kikötő lehető kibővítése érdekében Horvát— Szlavónországok engedjék át a Fiúmétól, illetőleg Susáktól Kraljevicáig terjedő területet Fiúménak. Ily területgyarapodás esetén ennek a kis területrésznek átengedése méltányos kívánság, mely nélkül a fiumei kikötő kellő kialakulásáról nem lehet gondoskodni. Ez a területátengedós úgy történhetnék, hogy amennyiben Fiume közjogi helyzete 5 most nem rendeztetnék, jóllehet erre is kellene törekedni, amint hogy ezt már fel is vetette illetékes helyen, a terület Fiume város ós kerületéhez csatoltatnék és a corpus separatumot növelné. Az összes miniszter urak csatlakozván ehhez a javaslathoz : a minisztertanács a kereskedelemügyi miniszter úr javaslata értelmében határoz. Az 1918. okt. 16-i manifesztum (1. 1918.—34—1. bevezetését) Ausztria nemzetiségeinek autonómiát és föderatív alapon való szervezkedést ígért. A manifesztum hatálya Magyarországra nem terjedt ki. A nemzetiségek körében alakult nemzeti tanácsok egyébként visszautasították a manifesztumot és okt. 28-án és 29-én kimondták a Monarchiától való elszakadást és kikiáltották az önálló nemzeti államokat. 392. 1918. okt. 1. (30.) — 16. Erdély védelmével kapcsolatos intézkedések. A honvédelmi miniszter úr helyettesekónt jelenlévő Tabajdi Kálmán altábornagy államtitkár úr jelentést tesz azon bécsi katonai tárgyalásokról, melyeket a változott Balkán-helyzet 1 és Erdély katonai védelme tárgyában a hadseregfőparancsnoksággal folytatott. Eszerint a honvédelmi miniszter úr naponként meg fogja kapni a részletes katonai nyilvántartásokat, melyekről a miniszterelnök úrnak napi jelentést fog tenni. Erdélyt illetőleg a helyzet katonailag következő : ezidőszerint van a romániai határszélen tíz zászlóalj, túlnyomóan népfelkelőkből álló csapatok ; Romániából idedirigáltatott egy 3 L. 1915 — 18-21., 3. jegyzet. 4 Külön test. 5 L. 1915—11 —19 kommentárját. 1 1918. szept. 15-én Pranchet d'Esperey tábornok csapatai a szaloniki fronton áttörték a bolgárok vonalait. Tíz nap múlva Bulgária ellenállása megtört, bár a központi hatalmak csapatai is segítették. Szept. 25-én szövetségeseinek előzetes értesítése nélkül fegyverszünetet kért s küldöttei szept. 29-én Szaloniki ben elfogadták a fegyverszüneti feltételeket. Bulgária leverése szabaddá tette az utat a Monarchia felé. (Patyomkin i. m. 359. o.) Az antant-csapatok támadásától elsősorban Erdélyben kellett tartani.
