Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1918. év

1918. aug. 31. (27.) — 55. A csendőrség létszámának és illetményének emelése. Vö. 1918 —13 —ÍJ. ,,A belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök úr utalással arra, hogy a hosszúra nyúlt háború folytán az ország területén a közbiztonsági állapotok lényegesen megromlottak és a jelenlegi viszonyok között e tekintetben csak fokozottabb rosszabbodás várható, azon véleményének ad kifejezést, hogy a háború befejeztével, a békés állapotra való átmenet idejére, a közbiztonság és a rend fenntartása valamint a leszerelésnek gyors, biztos ós sima lebonyolítása érdekében féltótlenül szükséges, hogy a magyar királyi csendőrségnek jelenleg 11.623 fővel rendszeresített létszáma egyelőre legalább is 50%-kal, vagyis 17.623 főre sürgősen felemeltessék. A rendkívüli sürgősséget különösen az indokolja, hogy ezidőszerint a rendszeresített létszámból is mintegy 2000 ember hiány van, ezenkívül a hadrakelt sereghez 1803 csendőr van vezényelve. Ezen létszámkiegószítés ós felemelés sikeres keresztülvitele azonban — azon legutóbbi tapasztalatok után, hogy a csapatoknál kihirdetett felhívás az illeték csekély volta miatt a csendőrséghez való belépést illetőleg eredményre eddig nem vezetett — csakis úgy remélhető, hogy ha a csendőrlegénység illetményei a viszonyok megkövetelte mérvben felemeltetnének. Hogy tehát ezen cél eléressék, egyrészt a kincstár, másrészt az egyén anyagi érdekeinek alapos mérlegelésével, a csendőrlegónysóg illetményeinek felemeléséről egy tervezetet készített. A tervezet szerint a csendőrlegénység illetménye 1./ havi zsoldból, 2./ működési pótdíjból és 3./ szolgálati pótdíjból van összeállítva olyképpen, hogy a próbacsendőr illetménye, melyet a próbaszolgálati idő alatt egy évig élvezhet, 1200 korona, míg a többi fokozatokban fokozatosan emelkedik, éspedig : az alőrmester, vezető és csendőrnél évi 1500 koronától 2800 koronáig ; a 2-ocl osztályú őrmesternél évi 1700 koronától 3000 koronáig ; az 1-ső osztályú őrmesternél évi 1900 koronától 3200 koronáig ; végül a járás- és törzsőrmestereknél évi 2100 koronától 3400 koronáig. A havi zsold a jelen állapothoz hasonlóan, az ugyanazon rendfokozatiaknál nem, ellenben a működési pótdíj és a szolgálati pótdíj, rendfokozatra való tekintet nélkül, vagyis mindenütt egyformán a tényleges csendőrségi szolgálati évek arányában s pedig 2—5 évig évenként, 6—15 évig minden második évben, 16—28 évig három évenként 100—100 koronával fokozatosan egész évi 1400 koronáig emelkedik. Az illetmény fokozatos emelése azért szükséges, hogy a legénység a magasabb illetményekre való kilátással mennél továbbtartó maradásra buzdíttassék, ami nem volna elérhető, ha a rendfokozatokon belül a fizetés állandóan ugyanaz maradna. Viszont, hogy a fiatalabb, vagyis kevesebb szolgálati évvel rendelkező legénység nyugdíjazás esetén aránytalan magas nyugellátáshoz ne juthasson és hogy a legénység ennek tudatában kevésbbé törekedjék a nyugállományba való helyezésre : az 1912. évi LXV. törvénycikk 23. §. c./ pontjára való tekintettel kétféle, s pedig működési pótdíj és szolgálati pótdíj terveztetik, mégpedig olyképen, hogy a 2—9 évek után megállapított működési pótdíj a nyugdíjba nem számítható be, hanem csak a 10—28 évek után esedékes szolgálati pótdíj. A jelenlegi és tervezett illetmények között, a próbacsendőri rendfokozatnál 34%, az alőrmester, vezető és