Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1918. év
csendőrnél 68%, a 2. osztályú őrmesternél 58%, az 1. osztályú őrmesternél 52% és a járás- törzsőrmesteri rendfokozatnál 32% az átlagos emelkedés. Tény az, hogy a csendőrlegénység illetményeinek ilyetén felemelése az államháztartásra tetemes költségeket ró, azonban a hiányzó csendőrsógi erő pótlása, kellő számra való felemelése oly elsőrendű államérdek, hogy azzal szemben minden áldozat elenyésző, mert kétségtelen, hogy különösen a mostani viszonyok között önkéntes jelentkezés folytán a szükséges legénységi létszám csak úgy lesz elérhető, ha a csendőrlegénység tisztességes megélhetése biztosíttatik. A csendőrség létszámának a fentiek szerint való felemelése természetszerűleg a szervezeti beosztásban is mélyreható változásokat fog előidézni. Nevezetesen : l./a felemelt létszámnak megfelelően 2 új kerületi, 21 új szárny, 47 új szakasz, körülbelül 20 új járás, és 200 új őrsparancsnokságnak a felállítását; 2./ az ezek folytán lényegesen felemelendő főtiszti létszámnak az eddig is kevésnek bizonyult törzstiszti létszámmal való arányosítása céljából 10 százados pótszárnyparancsnoki állásnak törzstiszti pótszárnyparancsnoki állásra való átszervezése ; 3./ az új katonai perrendtartással kreált 10 ügyészi tiszti állásnak rendszeresítése. Az 1./ alatt számjelzett új alosztályok felállítása, nemkülönben a 2—3. pont alatti átszervezés, illetve szaporítás, a csendőr csapattiszti létszámnak 2 tábornok, 14 törzstiszt ós 57 főtiszttel való felemelését teszik szükségessé. Miniszterelnök úr itt megjegyzi, hogy a két tábornoki helyet ő felsége folyó évi január hó 19-én kelt legfelső elhatározásával legkegyelmesebben rendszeresíteni 'méltóztatott." Szükségesnek látja az előadó miniszterelnök az adminisztrációs létszám megfelelő arányban való emelését is. „Mindezekkel kapcsolatban megjegyzi a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök úr, hogy a jelenlegi viszonyok következtében már az 1912. évi május hó 1-től életbe lépett csendőrségi illetékszabályzatban — a költségvetési fedezetről való előzetes gondoskodástól feltételezetten — rendszeresített és eddigelé ki nem szolgáltatott illetékeket szintén folyósítani szándékozik. Ezen illetékek a következők : járőrvezető csendőr, vezető vagy alőrmester részére napi 20 fillér járőr vezetői pótdíj ; a járás- ós őrsirodák,\ a nős és nőtlen legénység szobáinak fűtésére rendszeresített átalány ; a Csendőrőrsök által tartott és a legénység illetményéből fizetett főzőnő után rendszeresített havi 12 korona bérpótlók ; a tiszthelyettesek, járás- ós törzsőrmesterek részére a ruházat és felszerelés első beszerzésére egyszersmindenkorra járó átalányának 140 koronáról 280 koronára ; a ruházat utánpótlására és jó karban tartására járó átalánynak a gyalogosnál évi 116 koronáról 180 koronára, a lovasnál 120 koronáról 192 koronára ; a legénységnek ruházat első beszerzésére egyszersmindenkorra szolgáló átalánynak gyalogosnál 160 koronáról 270 koronára, lovasnál 190 koronáról 300 koronára ; a ruházat fenntartására és utánpótlására szolgáló tömegátalánynak a gyalogosnál évi 110 koronáról 176 koronára, lovasnál 120 korona 80 fülórről 186 korona 80 fillérre való felemelése elől továbbra nem lehet elzárkózni. A felsorolt illetményemeléseket elodázhatatlanul szükségessé teszi az, hogy a jelenleg érvényben lévő csendőrségi illetmények mellett a csapatoknál csendőrjelentkező alig akadt, úgy, hogy ezúttal a jelenlegi csendőrsógi létszámhiány kiegészítésére sem lehet kilátás, annál kevésbbó a létszámfelemelósre. De reámutat arra az aggasztó körülményre is, hogy a háborús viszonyok okozta fokozott munka folytán kimerült, meglevő csendőrlegónység éppen azon időben, midőn a legnagyobb szükség lesz rá, háború után, jelen szolgálatából megszabadulni 32 Iványi Emma: Forrásmunkák VIII.
