Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
Bevezetés
zott hadköteles egyének felmentéséről szól. Ezt a pontot idézni az alábbi módon kell: OL. ME. Mtj., 1914. aug. 23. (25. jkv.), 2. pont. A kiadvány főszövege egyetlen forrásnak, a minisztertanácsi jegyzőkönyveknek felhasználásával készült. Kivétel csupán két, 1918. okt. 25-i keletnél található miniszteri előterjesztés. Ezért az egyes pontoknál a jegyzőkönyv keltének és sorszámának megadásán kívül a forrás külön megjelölésére nem volt szükség. Más források adataira, pl. a közös és osztrák minisztertanácsi jegyzőkönyvekre, magyar miniszteri előterjesztésekre való hivatkozás az egyes pontok szövege után közölt apróbetűs kommentárrószben található. A kiadványban a jegyzőkönyvi pontok időrendben következnek egymás után. Mindegyik pont (a tárgy meg jelölést tartalmazó rövid cím előtt) külön sorszámot is kapott, A kiadványra való hivatkozásnál elegendő ennek a sor-* számnak megadása is, de helyesebb, ha az évszámból, jegyzőkönyvszámból és pontszámból álló rövidített jelzetet is mellóírjuk (pl. : 1914—25—2.). Ha egyes jegyzőkönyvi pontoknál más pontokra kell hivatkoznunk, a kiadványon ^belül is a rövidített jelzetet használjuk. A jegyzőkönyv keltét csak akkor tüntettük fel, ha a tárgyalás időpontjának ismerete a szöveg megértéséhez szükséges volt. A kiadvány, amint a bevezetés más helyén már jeleztük, a magyar jegyzőkönyvek anyagát szemelvényesen közli, elhagyva azt, ami érdektelen, és ami fontos volna ugyan, de nyomtatásban másutt már megjelent. Pl. a minisztertanács elé került törvényjavaslatokkal foglalkozó igen fontos pontok csak akkor kerültek be a kiadványba, ha a jegyzőkönyv a minisztertanács ezzel kapcsolatos részletes tárgyalását is adja, esetleg a résztvevők egyénenkénti felszólalásával. Továbbá akkor, ha a törvényjavaslat 1918 vége felé, tehát akkor került a minisztertanács elé, amikor már nem lehetett belőle törvény. Ha a jegyzőkönyvben csak a törvényjavaslat indokolása van meg, hozzászólások nélkül, ezt nem kellett közölnünk, mert szó szerint ugyanez az indokolás megtalálható a Magyar Törvénytár (Cbrpus Juris Hungarici) szövegében, a kiadott törvény lábjegyzetében, továbbá a képviselőházi és főrendiházi naplókban, illetve irományokban is. Nem kellett közölnünk a rendeletek szövegét sem, bármilyen fontosak legyenek is, mivel ezek mind megtalálhatók a Magyar Rendeletek Tárában. A minisztertanács elé került rendelettervezetek szövegét csak akkor közöltük, ha mellettük indokolás is van ; ez ugyanis a Rendeletek Tárában nem jelent meg. Azonban itt is csak a jelentősebb rendeletekre és csak azok indokolás-részére szorítkoztunk. A kutató a rendelet kelte alapján könnyűszerrel kikeresheti a jegyzőkönyvekből a rendelet tárgyalásáról szóló részt, mert a rendelet megjelenésének és a vele foglalkozó minisztertanácsnak kelte rendszerint azonos, vagy egészen közeli. Néha a rendeletet a minisztertanács után néhány nappal adták ki ; de az is előfordult, hogy előtte néhány nappal, s ebben az esetben a minisztertanács a már kész, kiadott rendeletet utólag hagyta jóvá. Más művekben megjelent jegyzőkönyv-részleteket akkor közöltünk űjra, ha azok kiadása nem teljes. Régebbi közlésre való tekintettel voltaképpen csak a Monarchiának a szarajevói merénylet után Szerbiához intézett jegyzékét kellett elhagynunk (1914—31—1.), mivel a jegyzőkönyvekből szó szerinti közlésben eddig alig került valami a nyilvánosság elé. A jegyzőkönyvek pontjait vagy egész terjedelmükben szó szerint, vagy kivonatosan közöljük. Kivonatos közlés esetén elhagytuk a minisztertanácsi határozatot is, ha az puszta tudomásulvételt, hozzájárulást tartalmaz, érdemleges észrevétel vagy módosítás nélkül. A kivonatosan közölt szövegrészt a 4 Forrásmunkák VIII.
