Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
Bevezetés
szó szerinti közléstől dőlt betűs szedés különbözteti meg. A dőlt betűkkel való szedés azonban a nyomdai gyakorlatban általában az eredetiben való aláhúzást jelzi. Ezért megjegyezzük, hogy ha a jegyzőkönyvek szövegében aláhúzás van, az aláhúzott szavakat külön utalás nélkül nem dőlt, hanem ritkított betűkkel adjuk. Az aláhúzásokat „kiemelés tőlem" megjegyzéssel csak akkor jelöljük meg, ha az illető helyen a szövegben nincs aláhúzás. A szövegek egykorú helyesírását megváltoztattuk, amennyiben a mai helyesírással szembeni legfeltűnőbb eltéréseket elhagytuk (pl. minister helyett minisztert, cz helyett c betűt írtunk stb.). Az egykorú helyesírás az ez iránt érdeklődőknek a sajtóban, könyvekben bőségesen rendelkezésére áll ; nem lett volna célszerű a kiadvány szövegének olvasását ezzel kényelmetlenné *tenni. A mai helyesírás szerint jártunk el az interpunkciók alkalmazásában is. A minisztertanácsi jegyzőkönyvek az egész korszakon keresztül gépírással készültek. Ha a gépíró nem tett vesszőt oda, ahova kellett volna, ezt minden megjegyzés nélkül pótoltuk, ellenkező esetben pedig a fölösleges vesszőt ugyanígy elhagytuk. Ezek a hibák ugyanis csak a gépíróra jellemzők, vagy sietős munkájával indokolhatók. . A jegyzőkönyvek szövegének értelmi szerzőire jellemző azonban a miniszterek, jegyzőkönyvvezetők és más szövegkészítők németes szófűzése és mondatszerkesztése. Ahol emiatt, vagy esetleg a gépíró hibája folytán a szövegben értelmetlenséget tapasztaltunk, azt a lap alján „így az eredetiben" jelzéssel tüntettük fel. A szövegben levő rövidítéseket, ha azok közismertek és nem szorulnak magyarázatra, minden megjegyzés nélkül feloldottuk ; a magyarázatot kívánó rövidítést meghagytuk és jegyzetben oldottuk fel ; a gyakran előfordulók a rövidítések jegyzékébe kerültek. A jegyzőkönyvek egyes pontjaihoz bevezető szövegek, kommentárok készültek, amelyek a szóban forgó kérdés előzményeit ismertetik. Egyéb magyarázatok, ha általánosabb jellegűek, a pontok szövege után, ha pedig a szöveg egy-egy helyének megvilágításához szükségesek, a számokkal jelölt tárgyi (lapalji) jegyzetek között találhatók. A szövegben előforduló személyek nevéhez csak kivételesen fűztünk magyarázatot lapalji jegyzetben, a rájuk vonatkozó legfontosabb adatok összefoglalása a névmutatóban található. A helynevekkel kapcsolatban szükséges felvilágosításokat a helynévmutatóban adjuk meg. A szövegkritikai jegyzetek, kisbetűkkel (a, b, c stb.) jelölve, a lap aljára kerültek. Az előterjesztés-részletek közlésénél alkalmazott nagybetűs jelzésekről fentebb szóltunk. 121 A pontok tárgyát röviden összefoglaló fejcím és a közölt szöveg között levő hivatkozás — rendszerint az ugyanazon kérdéssel korábban foglalkozó jegyzőkönyvi pontra — az előzményekre, a szöveg; után, a kommentár-részben közölt hivatkozás a következményekre (további, későbbi minisztertanácsi tárgyalásokra) utal. Itt utalunk az egykorú osztrák minisztertanácsi és közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek vonatkozó részeire, valamint a magyar minisztériumok (elsősorban a miniszterelnökség), kisebb mórtékben az osztrák miniszterelnökség anyagában található kiegészítésekre is. Hivatkozunk ezen a helyen és a jegyzetekben a jegyzőkönyvek azon pontjaira is, amelyek a kiadványban nem szerepelnek, annak érdekében, hogy egy-egy témát legalább így vezessünk végig a maga teljességében. Ezeket a pontokat a kutató a megmaradt jegyzőkönyvekben és a fény képmásolatokban megtalálja. 121 L. a 68. sz. jegyzetet és a vele kapcsolatos szövegrészt.
