Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1918. év

kívánná megkezdeni. A lakásszükség a háború folyományaként legnyomasztóbban a székesfővárosban jelentkezett, egyrészt az ide koncentrált és a háborúval összefüggő hadialakulatok létesülése következtében, másrészt a kereseti lehetőségek által idecsábított népesség számának folytonos emelkedése folytán." Első feladatnak látszik a kereskedelemügyi tárca hivatalai által elfoglalt lakások — 699 szoba és 490 mellékhelység — felszabadítása A minisztérium lakásokban elhelyezett helyiségeinek kitelepítésére egészen hozzávetőleges előirányzat szerint, tőkében tizenegy millióra lenne szükség, a telek értékét egyelőre nem számítva. A különféle háborús központok elhelyezésére pedig kb. 8 700 000 K lenne szükséges. „Áttérve a székesfővárosban építendő kislakások kérdésére, e részben a székesfőváros tanácsának ez évi május hó 29-ón tartott üléséből olyan javaslatot terjesztett elébe, mely szerint a főváros hajlandó volna: 1./ 2000 drb egyhelységes szükséglakást á 7000 korona = 14,000.000 korona ; 2./ 3000 drb szoba-konyhás kislakást á 11.200 korona = 33,6 millió, 3./ 5000 drb. két szoba, konyhás kislakást á 16.000 korona = 80 millió korona, összesen tehát 10.000 kislakást 127.6 millió költséggel megépíteni. Ezenkívül: 4./ 800 ágyas diákszállót ágyanként 4000 korona = 3.2 millió, 5./ 300 ágyas férfi és női munkásszállót ágyanként 2000 korona = 6 millió, 6./ közös épületek, üzletház, mosó- és fürdőház stb. 1.2 millió, 7./ közművek a telepek belsején, kerítések, öntözőcsapok, fásítás, világítás stb. 2 millió, összesen 12.4 millióért megépíteni, vagyis a főváros kislakásügyi, diákszálló- ós nópszálló-akciójára összesen 140 millió koronát volna hajlandó fordítani." Ezzel szemben azonban bizonyos áldozatokat követel az államtól, mégpedig : vagy 5 884 000 K annuitást 30 éven keresztül, vagy 117 millió K támogatást, á fond perdu, amiből 30 év múlva az államnak semmi ellenértéke nem maradna. Ha azonban az állam maga építtet s a szükséges telkeket is megszerzi, akkor, azonos építési költségek feltételezése mellett, az ingatlanok a rajta lévő épületekkel együtt az állam tulajdonában maradnak. A kereskedelemügyi miniszter azt javasolja, hogy az állam a kislakásokat maga építtesse, de a hozzá való telkeknek tulajdonjogilag való átengedését a székesfővárostól kívánja. 347. 1918/ jún. 15. (20.) — 33. Az 1918. évi termények legmagasabb árának felemelése. A földművelésügyi miniszter kéri, hogy a rossz időjárás és a gazdálkodás vitelének több irányú nehézségei következtében a terményeknek már az év folyamán megállapított árát emeljék fel, mégpedig : a búza árát 60 K-ról 80 K-ra, a rozs, kétszeres, árpa, zab, köles, közönséges és kevert tengeri árát 52 K-ról 65 K-ra, a fajtengeri árát pedig 60 K-ról 80 K-ra. „Tekintettel azonban arra, hogy ezáltal a 764/1918. M. E. számú rendeletben

1 a különböző termények árának megfelelő arányba hozása alapján megállapított maximális árak egész rendszerét bolygatnék meg, célszerűnek véli, 1 764/1918. M. E. sz. r. az 1918. évi termésből származó mezőgazdasági terményekért követelhető legmagasabb árak megállapításáról, febr. 22. R. T. 1918. 40—46. o.