Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1918. év
ben a termelés szabályozása nélkül aligha lehet boldogulni. Körülöttünk a szervezkedés folyamata régen megindult. Úgy Ausztriában, mint Németországban a legfontosabb iparágak egész sorozata szövetségbe tömörült, melyeknek főfeladata, hogy az ipart egységesen állítsák nemcsak a háború további folyamán, hanem a háború utáni időben várható nagy problémák elé. Az egyes iparokat az állam által felállított egységes minták szerint, természetesen az egyes termelési ágak viszonyaihoz mért esetleges eltérésekkel olyan szervezetekbe kell tömöríteni, amelyek azután az állam felügyelete, szükség esetén beavatkozása mellett, működjenek. Ezen tömörítés, ha szükséges, állami kényszer útján is elrendelendő." Az Országos Ipartanács állandó bizottsága az iparnak ilyen szervezését általában helyesnek látta, főleg az átmeneti időszakban. „Csak azzal szemben mutatkoztak némely oldalról aggályok, hogy ez a rendezés állandó jelleggel s a békére való kihatással bírjon. Kereskedelemügyi miniszter úr bővebb indokolás után kéri a minisztertanács felhatalmazását arra hogy a közérdek megkívánta szükséghez képest a különböző iparágakban a nyersanyag beszerzését, szétosztását, feldolgozását, magát az egész termelést, forgalomba hozatalt és felhasználást, valamint az iparcikkek árát rendelettel szabályozhassa. Felhatalmazást kór arra is, hogy a jelzett célra az egyes cikkek gyártásával, feldolgozásával vagy forgalombahozatalával foglalkozó vállalatok kényszertársulását is elrendelhesse és a társulások szervezetét és hatáskörét, a tagoknak jogait és kötelezettségeit, ideértve a társulattal és a többi tagokkal szemben teljesítendő fizetési és megtérítési kötelezettségeit is szabályozhassa." A minisztertanács a javaslatot helyeselve a kért felhatalmazást megadta, a pénzügyminiszter kívánságára azonban kimondta, hogy ha a fogyasztási adó körébe tartozó iparágakra nézve mondanának ki kény szertársulást, az a pénzügyminiszterrel egyetértőleg történjék. Az erre vonatkozó alaprendelet : 1918. évi 2652/M. E. sz. rendelet a gyártó, földolgozó és forgalombahozó iparokat érintő rendelkezésekről szóló rendelet (jún. 21.), R. T. 1918. 723. o. — Vö. Szterényi—Ladányi i. m. 121 —123. o. (ipari kényszerszövetségek.) 346. 1918. jún. 15. (20.) — 26.; Országos lakésépítési akció megindítása. Vö. 1918-17-10. A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy 121 millió koronát fordíthasson a lakásakció rendelkezésére, azzal, hogy az akció lehetőleg a vidéki gócpontokra ts kiterjedjen. „. . . a kereskedelemügyi miniszter úr előadja, hogy a lakásügy egyöntetű intézésének biztosítása céljából kieszközölt minisztertanácsi felhatalmazás 1 alapján megalakította az Országos Lakásügyi Tanácsot, az annak végrehajtó szervét képező lakásépítési bizottságot, melyek működésüket már még is kezdették. A lakásínség megoldására hivatott eme szervek munkásságának megindítását a legközvetlenebb szükségletek kielégítésének mérlegelésével 11918—17—10.
