Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
Bevezetés
gyakran akad példa, hogy a minisztertanács határozatában csak módosításokkal fogadja el az előterjesztést vagy ahhoz kiegészítő javaslatokat fűz. Gyakori eset az is, hogy az előterjesztés szövegéből kényesebb részek elmaradnak ; ezt tanúsítják a fogalmazványpéldányban levő, néha több oldalra terjedő kihúzások, amelyek a miniszteri előterjesztésből a jegyzőkönyv tisztázatának szövegébe nem kerültek át. Lehetséges, hogy a jegyzőkönyvvezetők ezeket a részeket is a minisztertanács jóváhagyásával mellőzték. Kiadványunk a fogalmazvány példány alapjául szolgáló előterjesztésekből kihagyott részeket, ha mint források érdekesek, vagy a főszöveg (tisztázat) értelmét jobban megvilágítják, szintén közli. A tisztázat szövegében nagybetűvel jelöljük azt a helyet, ahonnan a fogalmazvány alapjául felhasznált előterjesztés szövegéből ezek a részek kimaradtak, maga a kimaradt rész pedig a tisztázat szövege után következik, attól *-gal elválaszt va és ugyancsak nagybetűvel jelölve. 68 Arra nem vállalkozhattunk, hogy ezt az összehasonlítást valamennyi 1914—1918 közötti miniszteri előterjesztéssel kapcsolatban elvégezzük, ami az Országos Levéltárban levő minisztériumi levéltárak anyagában fellelhető. Minden esetben: megtörtént az összehasonlítás akkor, ha a kiadvány alapjául szolgáló jegyzőkönyv-tisztázatok mellett ott volt a fogalmazvány példány is, benne a fogalmazványpéldány szövegének alapjául felhasznált minisztertanácsi előterjesztés teljes szövegével, vagy ennek csak egy részével.Ebben az esetben alkalmaztuk a fent említett nagybetűs jelölést, Meg kell jegyeznünk, hogy ezeknek a. kihagyott részeknek ma sok esetben kiadványunk az egyetlen forrása, mert időközben a jegyzőkönyvek nagy része a fogalmazványpéldányokkal, s a bennük levő előterjesztésekkel együtt elégett. 69 Felhasználtuk még a miniszterelnökség levéltárában külön sorozatban gyűjtött miniszteri előterjesztéseket is. Ha ezeknek szövege lényegesen többet tartalmaz, mint a jegyzőkönyvi szöveg, a többletet, ill. eltérést nem közöltük ugyan, mint a jegyzőkönyvekhez csatolt előterjesztések esetében, hanem a tisztázat szövegének közlése után apróbetűs kommentárban utalunk rájuk, jelzetük megadása mellett. 70 Itt jegyezzük meg, hogy a földművelésügyi minisztérium levéltárában is található egy, a miniszterelnökséginél kisebb terjedelmű előterjesztés-gyűjtemény. 71 A miniszteri előterjesztéseken rajta van a szakminisztérium iktatószáma. Ennek alapján kereshetők ki az előterjesztésben tárgyalt ügy iratai a miüisztérium levéltárából. Az előterjesztések átnézése azért is hasznos, mert nem mindegyik került minisztertanács elé s így a jegyzőkönyvekben nincs nyoma. Tekintsük át röviden milyen jellegű ügyek tartoztak a minisztertanács hatáskörébe. Ide tartozott elsősorban a ,,folyó ügyek" megtárgyalása és azok egy részével kapcsolatban a döntés meghozatala. 72 A folyó ügyek egy részét Bécsből kezdeményezték. A minisztertanácsi jegyzőkönyvek szövegében nem egyszer találunk utalást ilyen, a miniszterelnökhöz vagy az egyes miniszterekhez intézett megkeresésekre, a közös minisztériumok vagy a háború alatt a 68 A szövegközlés alapja., amint még később látni fogjuk, a jegyzőkönyvek tisztázni a. — Előterjesztésekből vett szövcgközléseket 1. pl. 1914 — 22 — 2; 1917 — 25 —15 ^ 1918 — 2 — 23. 69 Vö. 48. o., a megmaradt és az elégett, jegyzőkönyvek felsorolásával. 70 Pl. 1918 — 8-23. szövege után. 71 OL. FM. K. 182. Minisztertanácsi előterjesztések 1906 — 1934 (benne: 1914— 1918). 72 Az egykorú újságoknak a minisztertanács üléseiről szóló pár soros közleményei rendszerint annak megállapítására szorítkoztak, hogy a minisztertanács folyó ügyeket tárgyalt.
