Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1917. év

a háború ideje alatt legalább két évig, bár megszakításokkal, tényleges katonai szolgálatot teljesítettek, továbbá báró Szurmay Sándor honvédelmi miniszter úr javaslatára kimondja, hogy választói jogot nyerjenek azok is, akik valamely vitézségi érem tulajdonosai. Végül választói jogban részesítendők az őstermelés köréből azok, akik mint munkások vagy cselédek állandóan alkalmazva vannak. A 6. § határozmányai kiegészítendők azzal, hogy az őstermelés körében állandóan alkalmazottnak azt kell tekinteni, aki akár ugyanegy, akár több munkaadónál, az utolsó 5 évi időtartamon belül — bár megszakításokkal — legalább 3 éven át állott alkalmazásban. A 8. §. 2. pontjából törlendő az a rendelkezés, hogy a gyengeelmójűek a választói jog gyakorlásából ki vannak zárva. Folytattatott 1917. évi november hó 6-án. Jelen voltak az elöl említett miniszter urak gróf Serényi Béla kereskedelemügyi és báró Szurmay Sándor honvédelmi miniszter urak kivételével. Folytattatik az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénytervezet részletes tárgyalása. A 10. §-ból törlendő az a rendelkezés, hogy nem szavazhat a névjegyzékbe felvett oly választó, aki a hadiszolgáltatásokról szóló törvények alapján személyes szolgálatot teljesít. A választhatóságról rendelkező 11. §.. olykép módosítandó, hogy országgyűlési képviselővé nők is megválaszthatok. Továbbá a választhatóság feltételét ne az képezze, hogy az illető 30. életévét betöltötte légyen, hanem az, hogy életének 24. évét betöltötte. A 13. §-nál kimondandó, hogy országgyűlési képviselővé hatósága területén sem a főispán (főpolgármester), sem az alispán, sem pedig a törvényhatósági joggal felruházott város vagy rendezett tanácsú város polgármestere meg nem választható. A 15. §-ban a nők választójoga tekintetében megkívánt kellékek közé felveendő, hogy a polgári iskola negyedik osztályának elvégzésével egyenértékű a nyolc osztályú elemi iskola elvégzése. A 15. § a-val jelzett részébe felveendő az az intézkedés, hogy a választói jog gyakorlásából ki van zárva az a nő is, akit gyermeke felett viselt törvényes és természetes gyámságtól a hatóság jogerősen elmozdított. A 18. §-nál, valamint a törvénytervezet később következő többi szakaszaiból is kihagyandó az a rendelkezés, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr, illetve más szakminiszter urak rendeleteiket a belügyminiszter úrral egyetértőleg adják ki. A 21. § azzal egészítendő ki, hogy a munkásbiztosító pénztárakhoz teendő bejelentések elmulasztásával elkövetett kihágások eseteiben az eljárásra az iparhatóság illetékes. Az őstermelés körében alkalmazottakra vonatkozó igazolás módját a minisztertanács külön szakaszban kívánja szabályoztatni. A 27. §-nál a minisztertanács kimondani kívánja, hogy a választói jogra vonatkozólag kiadott értesítéseknél sem díjat, sem illetéket felszámítani nem lehet. A 34. §-nál kimondandó, hogy a központi választmány bírói tagját nem a királyi tábla elnöke, hanem az elnöki tanács rendeli ki.