Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1917. év

A 36. §-nál kimondandó, hogy a központi választmány tagjainak megbízatása nem három, hanem csak egy naptári évre szól. A 41. §-nál a központi választmány határozatképessége nem négy, hanem hat tag jelenlétéhez kötendő, továbbá, hogy választmányi tagságát elveszti az, aki három egymásután következő ülésen meg nem jelenik. A 45. §-nál kimondandó, hogy a központi választmánynak pénzbírságra szóló ott körülírt határozatai ellen végső fokban az eljárásra a közigazgatási bíróság illetékes. Az 54. §-nál kimondandó, hogy az összeírás előkészítésére külön hivatal csak Budapesten szervezhető és annak költségeit az állam viseli. A 75./a. §-nál kimondandó, hogy az ott meghatározott vétségek esetében a büntető eljárás csak magánindítványra indítható meg s ez az indítvány 30 nap alatt beadandó. A 88. §-nál kimondandó, hogy a központi választmánynak ott említett bírságoló határozatai ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. Folytattatott 1917. évi november hó 7-én. Jelen voltak az elöl említett miniszter urak gróf Serényi Béla kereskedelemügyi és báró Szurmay Sándor honvédelmi miniszter urak kivételével. Folytattatik az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénytervezet részletes tárgyalása. A 125. §-nál a minisztertanács kimondja, hogy a titkos szavazás alapján választó kerületek a választókerületek és székhelyükről szóló törvényben taxatíve való felsorolással fognak megállapíttatni, kimondja azonban azt is, hogy ezen megállapítás az újabb népszámlálásig bír érvénnyel, amikor is újabb megállapításnak lesz helye. A 141. § azzal egészítendő ki, hogy a titkos szavazásnál, ha egy családnéven csak egy jelölt van, a szavazat nem érvénytelen, ha a szavazólap az utónevet helytelenül, vagy épen nem tartalmazza, valamint akkor sem, ha az a jelölt nevét hibásan ugyan, de mégis oly módon tartalmazza, hogy abból kétségtelenül megállapítható az a körülmény, hogy a szavazat melyik jelöltre szól. A 144. §-nál kimondandó, hogy az iratokat beszállító szavazatszedő küldöttség! elnökhöz, illetve küldöttségi taghoz, vagy hatósági közeghez minden pártból egy bizalmi férfiú csatlakozhatik. A 156. § 2. bekezdése olykép módosítandó, hogy az új választás nem a választási jegyzőkönyvnek kézhezvételétől számított legalább 15 és legfeljebb 25 nap, hanem legalább 20 és legfeljebb 30 nap időközben legyen. A 164. és 165. §§-nál az előterjesztett szöveg helyett dr. Vázsonyi Vilmos miniszter úr által bemutatott alternatív szöveg fogadtatott el, amely szerint a törvényjavaslatnak a választási eljárásra vonatkozó rendelkezései azokra a választásokra is alkalmazandók, amelyek esetleg időközben, az 1913. évi XIV. törvénycikk hatálya alatt tartatnának. Ezen alternatív szövegből azonban kihagyandó, hogy az említett választások esetében az alternatív szövegben névszerint felsorolt kerületekben titkos lenne a szavazás. A 173. §-nál a minisztertanács elvi határozatként kimondja, hogy úgy a képviselőválasztások érvényessége feletti bíráskodásról, valamint a törvényhatósági választói jogról külön törvények fognak rendelkezni; addig is, míg ez megtörténik, a törvényhatósági választásoknál az 1915: VI. törvény-