Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1917. év

A 36. §-nál kimondandó, hogy a központi választmány tagjainak meg­bízatása nem három, hanem csak egy naptári évre szól. A 41. §-nál a központi választmány határozatképessége nem négy, hanem hat tag jelenlétéhez kötendő, továbbá, hogy választmányi tagságát elveszti az, aki három egymásután következő ülésen meg nem jelenik. A 45. §-nál kimondandó, hogy a központi választmánynak pénzbírságra szóló ott körülírt határozatai ellen végső fokban az eljárásra a közigazgatási bíróság illetékes. Az 54. §-nál kimondandó, hogy az összeírás előkészítésére külön hivatal csak Budapesten szervezhető és annak költségeit az állam viseli. A 75./a. §-nál kimondandó, hogy az ott meghatározott vétségek esetében a büntető eljárás csak magánindítványra indítható meg s ez az indítvány 30 nap alatt beadandó. A 88. §-nál kimondandó, hogy a központi választmánynak ott említett bírságoló határozatai ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. Folytattatott 1917. évi november hó 7-én. Jelen voltak az elöl említett miniszter urak gróf Serényi Béla kereskedelem­ügyi és báró Szurmay Sándor honvédelmi miniszter urak kivételével. Folytattatik az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény­tervezet részletes tárgyalása. A 125. §-nál a minisztertanács kimondja, hogy a titkos szavazás alapján választó kerületek a választókerületek és székhelyükről szóló törvényben taxatíve való felsorolással fognak megállapíttatni, kimondja azonban azt is, hogy ezen megállapítás az újabb népszámlálásig bír érvénnyel, amikor is újabb megállapításnak lesz helye. A 141. § azzal egészítendő ki, hogy a titkos szavazásnál, ha egy család­néven csak egy jelölt van, a szavazat nem érvénytelen, ha a szavazólap az utónevet helytelenül, vagy épen nem tartalmazza, valamint akkor sem, ha az a jelölt nevét hibásan ugyan, de mégis oly módon tartalmazza, hogy abból kétségtelenül megállapítható az a körülmény, hogy a szavazat melyik jelöltre szól. A 144. §-nál kimondandó, hogy az iratokat beszállító szavazatszedő küldöttség! elnökhöz, illetve küldöttségi taghoz, vagy hatósági közeghez minden pártból egy bizalmi férfiú csatlakozhatik. A 156. § 2. bekezdése olykép módosítandó, hogy az új választás nem a választási jegyzőkönyvnek kézhezvételétől számított legalább 15 és legfeljebb 25 nap, hanem legalább 20 és legfeljebb 30 nap időközben legyen. A 164. és 165. §§-nál az előterjesztett szöveg helyett dr. Vázsonyi Vilmos miniszter úr által bemutatott alternatív szöveg fogadtatott el, amely szerint a törvényjavaslatnak a választási eljárásra vonatkozó rendelkezései azokra a választásokra is alkalmazandók, amelyek esetleg időközben, az 1913. évi XIV. törvénycikk hatálya alatt tartatnának. Ezen alternatív szövegből azon­ban kihagyandó, hogy az említett választások esetében az alternatív szövegben névszerint felsorolt kerületekben titkos lenne a szavazás. A 173. §-nál a minisztertanács elvi határozatként kimondja, hogy úgy a képviselőválasztások érvényessége feletti bíráskodásról, valamint a törvény­hatósági választói jogról külön törvények fognak rendelkezni; addig is, míg ez megtörténik, a törvényhatósági választásoknál az 1915: VI. törvény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom