Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1917. év

latban minél teljesebben megvalósuljon, nevezetesen, hogy a választói joggal rendelkezőknek a választói névjegyzékekbe való felvétele a lehetőség szerint biztosi ttassék. Minthogy ezen cél a gyakorlati tapasztalás szerint nincs biztosítva akkor, ha a választójog kellékének igazolását az érdekeltek jelentkezésére bízzuk, a törvénytervezet alapelvül vette a névjegyzékek hivatalból való összeállítását és a választóknak hivatalból való kínyomozását. Ezt a célt szolgálják a törvénytervezet szerint az egyes kellékek igazolására rendszeresített hatósági nyilvántartások és a választói korban levő férfiaknak évenkint ismétlődő kötelező jelentkezése stb. Különleges rendelkezésekkel biztosítani kívánja a törvénytervezet azt is, hogy a háború ideje alatt is lehetőleg teljes névjegyzékeket lehessen készíteni. IV. A törvénytervezet a választói névjegyzékek elkészítésénél és a választások intézésénél eljárásra hivatott legfontosabb szervnek, a központi választmánynak szervezetét oly módon kívánja módosítani, amely alkalmas ezen szerv eljárása pártatlanságának és törvényszerűségének biztosítékait fokozni. Ezt a célt szolgálja nevezetesen a központi választmány tagjainak választásánál a kisebbségi képviselet behozatala és a királyi bíróságok bírói személyzetéből kijelölt tagnak részvétele a központi választmány működésében. V. A választási eljárás szabályozásánál a törvényjavaslat általában az 1913:XIV. törvénycikk rendelkezéseit veszi alapul. Lényeges eltérés azonban e rendelkezésekkel szemben a titkos szavazás alkalmazási körének kiterjesztése, nevezetesen a titkos szavazás behozatala mindazokban a kerületekben, amelyekben a kulturális viszonyok ezt indokolják, továbbá számos új rendelkezés, amely a választások tisztasága és a választási eljárás törvényszerűsége tekintetében hivatott újabb biztosítékokat teremteni. Ezen utóbbi rendelkezések közül külön kiemelést kívánnak a fuvar- ós ellátási költségek eltiltása, a zászlók használatára vonatkozó tilalom megszegésének kihágási szankció alá helyezése,- a választás idejére kimondott alkoholtilalom, a tisztviselők korteskedésének bűncselekménnyé nyilvánítása, a választási eljárásnál bírói személy közreműködésének rendszeresítése stb. VI. A törvénytervezet pótolni kívánja azokat a hiányokat is, amelyek a választói jog büntetőjogi védelmére vonatkozó jogszabályok tekintetében mutatkoznak. VTI. A törvénytervezetbe felvett életbeléptető rendelkezések annak a szem előtt tartásával állapíttattak meg, hogy a reform minden irányban lehetőleg mielőbb hatályosuljon. Az anyagi választói jog tervezett újabb szabályozásának életbelépését azonban a törvénytervezet a választókerületek újabb megállapításának megtörténtétől teszi függővé. A fentiekben ismertetett törvénytervezetet, amely előzőleg az összes miniszter uraknak tájékozásul s tanulmányozás végett megküldetett, a minisztertanács általánosságban minden vita nélkül magáévá teszi s áttér a tervezetnek szakaszonként való részletes tárgyalására. A részletes tárgyalásnál az előterjesztett javaslaton a következő fontosabb módosítások eszközöltettek, éspedig : a 2. §-nál a minisztertanács Vázsonyi Vilmos miniszter úr alternatív javaslatát fogadja el, mely szerint választói jogot nyernek azok is, akik rendes tényleges katonai szolgálati kötelezettségüknek eleget tettek, vagy akik