Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1917. év
1917. okt. 30. (37.) — 34. A VII. hadilth&cn Icibocsátása. L. 1916 — 16 — 78. A pénzügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök úr a kibocsátandó VII. hadikölcsön tárgyában tesz előterjesztést. Előadja, miszerint a bankkörökben az a kívánság merült fel, hogy ne járadékkölcsön, hanem pénztárjegyek bocsáttassanak ki. Maga részéről azonban kívánatosnak tartja odatörekedni, hogy a kölcsönművelettel a nép köreibe hatoljunk be, mert a pénzbőség leginkább ott jelentkezik 1 s ennélfogva véleménye szerint ez alkalommal is meg kellene maradni járadékkölcsönnél. Javasolja, hogy a VII. hadikölcsön ily járadékkölcsön alakjában bocsáttassék aláírásra, mégpedig ismét két típusban, úgymint 6% és 5*4% kamatozással. Kibocsátási árfolyamul a 6%-nál 96 korona 60 fillér, az 5y2%-nál 91 korona 25 fillér lenne megállapítandó. A minisztertanács a miniszterelnök úr javaslatához jóváhagyólag hozzájárul. Vö. 1917-39—43. 225. 1917. nov. 5—6—7. (38.) — 3. Az új választójogi törvényjavaslat. L. 1917-36-1. Dr. Vázsonyi Vilmos választójogi miniszter úr bemutatja az országgyűlési képviselők választásáról készített törvényjavaslat tervezetét. 1 A törvényjavaslat általános ismertetéséül előadja a következőket: I. A törvénytervezet a választói jognak messzemenő demokratikus kiterjesztését tartalmazza, anélkül, hogy a teljesen általános választói jogig menne el. A teljesen általános választói jog, amely a választói jog kellékei gyanánt csupán az állampolgárságot, bizonyos életkort és esetleg a lakóhely valamelyes állandóságát kívánja meg, a jelenlegi szűk választói jog után, minden átmenet nélkül esetleg megrázkódtatásnak tenné ki a nemzetet. A választói jognak az a rendszere, amelyet a törvénytervezet magáévá tett, az értelmi cenzust veszi alapul és annak oly szabályozást ad, amely mellett a nemzet a kultúra terjedésével minden rázkódtatás nélkül fokozatosan fogja elérni a teljesen általános választói jogot. A törvénytervezet ugyanis a választói jognak alapjogcímévé az elemi népiskola negyedik osztályának sikeres elvégzését teszi. Az 1910. évből származó statisztikai felvétel szerint e jogcímnek 1 Vö. 1917 — 32 — 12. és 1917 — 39 — 43. — Ebben a korban a „nép" kifejezés nemcsak a dolgozó osztályokra vonatkozott, hanem általában a nem „úri" származású, a történelmi osztályokon és a burzsoázián kívül álló elemek megjelölésére szolgált. 1 Vö. 1917 — 25—18.
